Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Stratégiai problémák feloldása

2001-re a tárgyalások érdemi szakaszba jutottak. A 2001. június 12-i, hetedik tárgyalási fordulón nyolc fontos fejezet szerepelt: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad forgalma, a vállalati jog, az adózás, a környezetvédelem és a vámunió. Mindezek a témakörök az Unió egységes belső piacának működésével függtek össze. Fontos érdekek sűrűsödtek a csatlakozást követő átmeneti időszakok tartalma és hossza körül. Az Európai Unió hajlandó volt arra, hogy az átmeneti mentességeket ille tően érdemi magyar igényeket teljesítsen. Elfogadta többek között a távfűtés, a háztar tási tüzelőanyagok és az éttermi és közétkeztetési szolgáltatások kedvezményes áfa-szintjét, hozzájárult a bérszeszfőzés rendszerének fokozatos átalakításához. Hasonlóképpen sikerült lezárni a környezetvédelemmel kapcsolatos átmeneti mentességek sorát. A tárgyalások hátterében többnyire nem éles érdekkonfliktus állt (egyetlen, alább részletezendő, nagy súlyú versenypolitikai témától eltekintve), hanem az a közös szándék hatott, hogy Magyarország észszerű időn belül, de lehetőség szerint minél előbb váljék az egységes belső piac részévé. Az egyezkedés elsősorban arról szólt, hogy bizonyos esetekben az EU normáinak alkalmazása időbe telik, sőt olykor nem kevés pénzbe is kerül, ezért nem történhet meg a felzárkózás a magyar EU-csatlakozás várható időpontjáig. Nagyobb horderejű érdekkonfliktusok a személyek és a tőke szabad forgalmával kapcsolatban kerültek terítékre.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave