Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az utolsó lépések

2002. október 9-én az Európai Bizottság közzétette a tagjelöltek felkészültségét minősítő éves jelentéseinek utolsó sorozatát. Ezek alapján immár határozott formában azt javasolta, hogy tíz tagjelölttel történjék meg a csatlakozási tárgyalások lezárása, Románia és Bulgária pedig értelemszerűen folytassa tovább a tárgyalásokat. Október 24‒25-én Brüsszelben az Európai Tanács rendkívüli ülést tartott azzal a céllal, hogy meghozza a politikai döntéseket a még hiányzó közös álláspontokról. Közvetlenül ezután, október 28-ára a dán miniszterelnök meghívta a tagjelölteket Koppenhágába egy „minicsúcsra”, ahol az elnökség nevében tájékoztatta őket a „tizenötök” javaslatairól. Ezután a tíz esélyes tagjelölt november 15-én Varsóban egyeztetett egymással miniszterelnöki szinten azzal a céllal, hogy a legutolsó fázisban is javítsák a csatlakozási szerződés anyagi tartalmát. November 18-án Brüsszelben az Európai Unió tagállamai és a csatlakozó tíz ország külügyminiszterei informális találkozót tartottak. Közvetlenül ezután üléseztek az EU-külügyminiszterek az Általános Ügyek Tanácsa keretében, és kimondták, hogy a következő bővítés dátuma 2004. május 1-je lesz. Ez volt a legutolsó lehetséges időpont, amely még lehetővé tette annak az ígéretnek a valóra váltását, miszerint az új tagállamok polgárai részt vehetnek az Európai Parlament következő választásain. Másnap, november 19-én az Európai Parlament jóváhagyta (505 „igen”, 20 „nem” szavazattal és 30 tartózkodás mellett) azt a jelentést, amely megerősítette tíz új tagállam 2004. május 1-jei felvételét.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave