Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A közös kormányzás gondjai

Az európai hagyományoknak megfelelően az Európai Unió kitüntetett szerepet szán a jogi szabályozásnak és az intézményeknek. Ezek a kormányzási eszközök a polgári demokrácia fontos tartozékai és az integrációban is kiemelkedő jelentőségre tettek szert, figyelemre méltó azonban, hogy a világ más részein a globális irányú fejlődés nem hívott életre az Európai Unióéhoz hasonló, bonyolult struktúrákat. Az amerikai kontinensen vagy a Csendes-óceán térségében elegendőnek bizonyult szabad kereskedelmi célkitűzéseket meghirdetni és az ehhez szükséges, az európainál sokkal alacsonyabb fokozatú jogi és intézményi instrumentumokat kialakítani. Ezzel szemben az államot meghaladó gazdasági térség szervezése során Európa előszeretettel alkalmazza a jog és az intézmények kohéziós hatásait. Sajnálatos tény ugyanakkor az, hogy az Európában lenézett „szimpla szabad kereskedelmi övezet”, amely a mi integrációnk kontextusában szerény kezdeti fázisnak minősül, sőt olykor mint a magasabb rendű politikai egyesülés ellenpontja jelenik meg, a világ más tájain nagyobb gazdasági teljesítménnyel és versenyképességgel párosul. A siker tehát nem a formai kellékeken múlik, hanem az intézményi szerveződés jellege sokkal inkább függ a civilizációs örökségtől.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave