Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Globális multilaterális szervezetek

Az ENSZ Közgyűlésén az Európai Unió megfigyelői státuszban vesz részt. Ebben a minőségében a több mint 60 megfigyelő közé sorolódik, amelyek csak akkor kapnak szót, ha az államok képviselői már felszólaltak. Ebből a korlátozott státuszból több ízben próbált kitörni, ám az ENSZ tagállamai minden alkalommal leszavazták. Az EU ENSZ-beli státusza többször napirendre került, amikor a világszervezet reformjával próbálkoztak. Legutóbb 2010-ben kísérelte meg az Európai Unió, hogy „regionális nemzetközi szervezetként” ugyanolyan módon vehessen részt az ENSZ munkájában, mint az államok, de a Közgyűlés ekkor és egy év múlva is a fejlődő országok erős többségének ellenszavazatával elutasította a javaslatot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1963. évi reform óta 15 tagból áll. Az öt állandó tag közül kettő – Franciaország és az Egyesült Királyság – az Európai Unió tagja. A tíz nem állandó hely közül elvben három hozzáférhető EU-tagállamok számára: a két nyugat-európai és az egy kelet- európai státusz, ám mindkét esetben lehetőség van arra, hogy nem EU-tag állam nyeri el a pozíciót.61

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave