Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az Egységes Európai Okmány

Az informális keretek között működő Európai Politikai Együttműködést csupán tizenhét évvel később, 1987-ben foglalta formális rendbe az Egységes Európai Okmány.134 A közös tevékenység ezután is megmaradt kormányközi szinten, de állandó titkárságot kapott. Az Európai Politikai Együttműködés Titkársága azonban nem minősült kö zösségi intézménynek, hanem a tagállamok által közvetlenül delegált munkatársakból állt. Az Európai Politikai Együttműködés keretében a tagállamok külügyminiszterei és az Európai Bizottság képviselője évente legalább négy alkalommal találkoztak. Ezenkívül az Általános (külügyminiszteri) Tanács ülései alkalmával is eszmecserét folytattak fontos és aktuális külpolitikai kérdésekről. Az együttműködés nyilvánvaló célja az volt, hogy az Európai Közösség tagállamai a világpolitika lényeges ügyeit illetően lehetőség szerint azonos vagy hasonló álláspontot foglaljanak el. Ez a törekvés azonban csak viszonylag ritka esetben járt teljes sikerrel. Az Európai Politikai Együttműködés tapasztalata éppen azt világította meg a tagállamok számára, hogy miközben az egymással való belső együttműködés sikeresen haladt előre, a világpolitika fejleményeinek megítélésében felfogásuk és érdekeik rendkívül különbözőek lehetnek, és még inkább eltérhetnek egymástól az elképzeléseik az egyes külső eseményekre való reagálás módját, eszközeit vagy mértékét illetően.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave