Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Erő, érdekek, identitás

A külpolitika általában egy közösség csoportérdekének a kifejezése és érvényesítése más közösségekkel szemben. A csoportérdek alapja a közösen viselt és vállalt identitás. Az önazonosság egyik legerősebb letéteményese korunk nemzetközi rendszerében a területileg meghatározott és többnyire hagyományos vagy konstruált nemzeti identitásokat tápláló vesztfáliai állam. Úgyszintén hatásos identitásképző erő az etnikum (nyelv, kultúra), amely lehet az állami kereteknél szűkebb (kisebbségi), vagy azokat esetleg átlépő, tágabb sugarú. Végül meghatározó identitásforrás lehet a vallás, amely egyes esetekben erősebbnek bizonyul az állami vagy akár a nyelvi-etnikai hovatartozásnál. Például ez volt a helyzet az 1990-es évek posztjugoszláv háborúiban, illetve ez a jellemző az iszlám világ nagy részében, ahol még az egyazon vallási rendszer különféle ágai (síita, szunnita) is élesen ütköznek egymással. Más esetekben az etnikai csoportképzés kohéziója múlja felül a többi kritériumot, amennyiben az államhatár jelentősen eltér az etnikai határoktól (például a Törökországban, Szíriában és Irakban élő kurdoknál vagy az ukrajnai oroszoknál). Az erősorrendtől függetlenül ez a három identitásforrás válthat ki olyan fokú személyes azonosulást, amiért az emberek akár az életüket is készek feláldozni. Más, egyébként fontos identitásképző struktúrák – politikai pártok, nemzetközi mozgalmak, vállalatbirodalmak stb. – nem képesek ilyen hatásra, minthogy az identifikáció gyökerei jóval sekélyebb tudati és érzelmi rétegekhez kapcsolódnak, mint az említett három kritérium esetében. Ami az integrá ciós szervezeteket illeti, ezek nemzetközi fellépései azért is gyengék, mivel az identitások és érdekek megfogalmazása erősebben kötődik az egyes államokhoz. Az Európai Unió tagállamai a szervezeten belül is őrzik külpolitikai szuverenitásukat, és akkor sem hajlandók az Európai Unió javára a saját, értelemszerűen szűkebb, partikuláris mozgásterüket korlátozni, ha a közös fellépés összehasonlíthatatlanul nagyobb eredménnyel kecsegtet.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave