Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Közös álláspontok és akciók

Az Európai Tanácsban az akkori tizenkét tagállam már jóval a maastrichti Európai Unióról szóló Szerződés hatálybalépése előtt kifejezte azt az óhaját, hogy a „közös” külpolitika ne csak reagáljon a külvilág eseményeire, hanem aktívan kapcsolódjék be a nemzetközi politikai életbe. Minthogy azonban a közös kül- és biztonságpolitika nem tartozott a közösségi első „pillérhez”, a külkapcsolatok integrált eszköztára Maastricht után sem állt rendelkezésére. Ugyancsak körülményesnek ígérkezett külpolitikai tárgyú nemzetközi egyezmények kötése tekintettel arra, hogy az Európai Uniónak nem volt saját jogi személyisége. Mindezt figyelembe véve az Uniónak két fő eszköze maradt a közös kül- és biztonságpolitika megvalósítására. Az első a tagállamok közötti együttműködés megszervezése, amely „közös álláspontok” kialakításában ölthet testet. A közös álláspontokat kifejezhetik az Unió szintjén elfogadott „politikai nyilatkozatok” vagy pedig a Tanács rendes határozatai. A második eszköz a „közös akció”, amely ugyancsak a Tanács határozatán kell hogy nyugodjék.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave