Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A biztonságpolitika jelentősége

Midőn az Európai Politikai Együttműködés az 1970-es évek elején új lendülettel megindult, elhangzott a figyelmeztetés: a formálódó Európai Unió ne váljék „militarizált szuperállammá”.167 Két évtizeddel később, a maastrichti Európai Unióról szóló Szerződés kapcsán a kérdés ismét napirendre került. A jugoszláviai válsághelyzet akkor szinte tálcán kínálta az esélyt az Európai Unió számára, amely azonban képtelen volt úgy cselekedni, „mint egy hagyományos szuperhatalom”.168 Az Európai Unió balkáni szerepvállalásának kudarca az 1990-es években azt látszott alátámasztani, hogy világpolitikai pozíciójának kulcsa a katonai képességek fejlesztése lenne. Ezt a tételt megfordítva úgy tűnhetett: a katonai eszközök hiánya az oka annak, hogy az Európai Unió kevéssé tudja elérni kitűzött külpolitikai céljait. Ennek az összefüggésnek a hangsúlyozása eredményezte a Maastrichti Szerződésben megjelenő erős ambíciókat. A kérdéskomplexum a NATO-n belüli „európai identitás”169 problémakörét is felölelte. Katonai szövetségek eredményes működése általában lehetséges részletesen kidolgozott közös külpolitika nélkül: egyrészt eltökélt politikai akaratra van szükség, másrészt ki kell alakítani a katonai jellegű cselekvés döntési és vezetési mechanizmusait. Ugyanakkor nem állítható, hogy hatásos külpolitika folytatható lenne megfelelő katonai háttér nélkül. A hiteles külpolitikának ugyanis a megbízható védelmi kapacitás, illetve adott esetben a konfliktusos érdekérvényesítéshez (fenyegetéshez) szükséges támadási potenciál megléte elengedhetetlen feltétele, egyedül vagy szövetségben.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave