Tattay Levente

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban


A szellemi alkotások nemzeti szabályozása

A nemzeti szabályozás mind Magyarországon, mind más országokban az európai jogharmonizáció előtt markáns különbségeket mutatott, erre jó példával szolgál az ipari (formatervezési) minták szabályozása.

Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 830 9

Az Európai Unió valamennyi gazdaságpolitikai és felsőszintű politikai dokumentumában meghatározó szerepet kap a versenyképesség növelése, amely prioritást élvez a hivatalos célok között. A versenyképesség legfontosabb hatása a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növelése. A szellemi alkotások kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírnak. A szellemi alkotások iránti megnőtt érdeklődést jól reprezentálja a szabadalmi statisztika. 1985-ben a világ WIPO-hoz csatlakozott államaiban 921.715 szabadalmi bejelentést tettek, 1995-ben 1.047.766-ot, (elsőként egy millión felül), 2005-ben 1.701. 331 bejelentésre került sor, 2014-ban. A szabadalmi bejelentések száma meghaladta a 2 millió hétszázezret, ebből 928.177 esett Kínára. Mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban majdnem egy időben mérték fel a szellemitulajdon-intenzív ágazatok hozzájárulását a gazdasági fejlődéshez. Európában a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban a foglalkoztatottság 26%-os, az USA-ban csak 19%-os. Az EU-ban a GDP 39%-a, az USA-ban 36%-a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból származik. Az Európai keresetek 41%-a ered a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból. Ez az arány az Egyesült Államokban valamivel magasabb, 42%-os.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tattay-versenykepesseg-es-szellemi-alkotasok-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave