Wopera Zsuzsa, Gyovai Márk (szerk.)

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához


Végrehajtási jog bejegyzése a (jel)zálogjogosulti bekapcsolódással indult ügyekben

Kérdésként merül fel, hogy ingatlanok esetén a jelzálogjogosulti bekapcsolódással indult ügyekben a végrehajtónak kell-e az ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzése érdekében intézkednie. Az egyik álláspont szerint nem, hiszen a zálogjogosulti bekapcsolódást követően a végrehajtónak „már csak” az a feladata, hogy a lefoglalt ingatlanra vonatkozó ingatlanárverési hirdetményt kiállítsa. Indokolatlan volna továbbá a végrehajtási jog bejegyzésével a végrehajtási eljárást elhúzni, ugyanis a Vht. 139. § (1) bekezdésének értelmében a végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap vagy a 138/C. § szerinti – a jegyző által igazolt – bejelentéstől számított 60 nap eltelt. Erre tekintettel a becsatlakozást követően bejegyzett végrehajtási jogok bejegyzését követően még a fenti határidők elteltét is meg kellene várni az árverés kitűzésével. A végrehajtási jog mellőzése mellett állást foglaló bírósági határozatok indokolása szerint a Vht. 114/A. §-a folytán a végrehajtási eljárásba bekapcsolódó zálogjogosultnak csupán a jogállása egyezik meg a végrehajtást kérő jogállásával, de nem válik végrehajtást kérővé, nem lép a végrehajtást kérő helyébe, így a javára bejegyzett jelzálogjog mellett végrehajtási jog bejegyzésére jogszabályi lehetőség nincs.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 823 1

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon. Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel (pl. a nem jogképes adóssal szemben elrendelt végrehajtás, vagy a nem megfelelő nyomtatványon elrendelt végrehajtás).

A kézikönyv – kifejezetten gyakorlatorientált megközelítése miatt – elsősorban a bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatba kerülő személyek, különösen az önálló bírósági végrehajtók (helyettesek és jelöltek), bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, a felek képviseletét ellátó ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók, közös képviselők számára lehet hasznos, de haszonnal forgathatják mindazok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a bírósági végrehajtással, így maguk a felek is.

A kézikönyv szerzői a jogász hivatásrendek különböző területén szerzett tapasztalataikon keresztül mutatják be a végrehajtás foganatosításával összefüggő jogalkalmazási nehézségeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave