Elsőként azt az előírást emelném ki, amely nem a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó speciális előírás, hanem általános jelleggel valamennyi végrehajtás alapjául szolgáló határozatra vonatkozik, de igazi jelentősége és gyakorlati problémái ezen a területen jelentkeznek. Ez pedig a végrehajtás alapjául szolgáló határozat végrehajthatósága, vagyis hogy pontosan meg kell határozni azokat a cselekményeket, amelyeket a kötelezettnek végre kell hajtania ahhoz, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkezéseinek megfeleljen. Ha közelebbről – a gyakorlat oldaláról – megnézzük, érthető hogy miért ezen a területen jelentkezhet problémaként az előírás, hiszen azt nehéz egy ítéletben rosszul és végrehajtásra alkalmatlan módon megfogalmazni, hogy 15 napon belül fizessen meg a közüzemi szolgáltatónak alperes X forintot. A meghatározott cselekmény pontos leírása viszont nem mindig egyszerű az ítéletet meghozó bírónak. Ez a problémakör merült fel a BH1999. 122. szám alatt közzétett eseti döntésben, ahol a bíróság jogerős ítéletével – egyéb rendelkezések mellett – arra kötelezte az alperest, hogy az eredeti birtokállapotot 30 napon belül állítsa helyre, vagyis ezt a meghatározott cselekményt írta elő. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, végrehajtható rendelkezés hiányában. Azzal indokolta, és ez a tárgyalt kérdés szempontjából általános jelleggel is hasznosítható, hogy a bíróság a jogerős ítéletével az eredeti állapot helyreállítását rendelte el, anélkül azonban, hogy meghatározta volna azokat a részcselekményeket, amelyeket az alperesnek el kell végeznie ahhoz, hogy a jogerős ítéletet végrehajtottnak lehessen tekinteni. Akkor járt volna el helyesen, ha a lakáshoz hozzákapcsolt raktárhelyiség megszüntetése érdekében elvégzendő munkákat (vagyis azt a tevékenységet, amit az eredeti birtokállapot helyreállítása az adott ügyben ténylegesen jelent) szakértő bevonásával határozza meg úgy, hogy annak teljesítése végrehajtási gondokat ne vethessen fel.