Wopera Zsuzsa, Gyovai Márk (szerk.)

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához


A jogorvoslat kezdeményezésére jogosult személyek

A Vht. 212. § (1) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármely fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezésből végzéssel bármikor elrendelheti. A jogszabályhely nyelvtani értelmezéséből egyértelműen kiderül a végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosultak köre. A végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosultak a felek, a végrehajtó, valamint a végrehajtást elrendelő bíróság. Ez különösebb magyarázatot nem igényel. Korábban már érintettük, de most részletesebben tárgyaljuk azt a – véleményem szerint téves – álláspontot, mely szerint, ha a végrehajtási jog elévülését nem lehet hivatalból figyelembe venni és a végrehajtást elrendelik, úgy nem a végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának, hanem a végrehajtási lap visszavonásának van helye. Amennyiben ez az állítás igaz lenne, úgy ebben az esetben a végrehajtó jelentése alapján, sőt a végrehajtást elrendelő bíróság saját kezdeményezéséből bármikor sor kerülhetne a végrehajtási lap visszavonására, annak ellenére, hogy a végrehajtási jog elévülése hivatalból nem vizsgálható. Azonban ha sem a végrehajtó, sem a végrehajtást elrendelő bíróság nem vizsgálhatja hivatalból a követelés elévülését, akkor a végrehajtó milyen jogszabály alapján jelenthetné az elévülés tényét az elrendelő bíróság részére, vagy milyen jogszabály alapján intézkedhetne a végrehajtást elrendelő bíróság a saját kezdeményezésére a végrehajtási lap visszavonása iránt? Álláspontom szerint, ha a végrehajtási jog elévülését hivatalból nem lehet vizsgálni, úgy a végrehajtó jelentése alapján és a végrehajtást elrendelő bíróság saját kezdeményezésére a végrehajtási lap visszavonása nem történhet meg. Amennyiben pedig azon személyek között, akit a Vht. a végrehajtási lap visszavonásának kezdeményezésére jogosult személyek körében nevesít, vannak olyanok is, akik nem intézkedhetnek a végrehajtási lap visszavonása iránt – álláspontom szerint – aligha beszélhetünk végrehajtási lap visszavonásának jogszerű kezdeményezéséről. Álláspontom szerint tehát, ha a végrehajtási jog elévülését nem lehet hivatalból figyelembe venni, de a végrehajtást (az elévült követelés vonatkozásában) elrendelik úgy a végrehajtás megszüntetése érdekében az adós végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat. Amennyiben a végrehajtást kérő szeretné – nem éppen életszerűen – elévülésre hivatkozással megszüntetni a végrehajtást, úgy azt a Vht. 55. § (1) bekezdésének a) pontja alapján teheti meg. Ebben az esetben tehát gyakorlatilag csak az adós kérhetné a végrehajtási lap visszavonását, hiszen sem az elrendelő bíróság, sem az eljáró végrehajtó nem jogosult arra, hogy a végrehajtás foganatosítása során a követelés esetleges elévülését vizsgálja. Amennyiben pedig a Vht. 212. § (1) bekezdésben foglalt személyek közül van olyan, aki nem kezdeményezheti a végrehajtási lap visszavonását, úgy a Vht. 212. § (1) bekezdésében foglaltak, mint a végrehajtási lap visszavonásának feltételei egyáltalán nem teljesülnek. Erre tekintettel a végrehajtási lap visszavonásának, mint jogorvoslatnak a törvényi feltételei sem valósulnak meg maradéktalanul, így ebben az esetben a végrehajtási lap visszavonása, mint sui generis jogorvoslat nem állhat rendelkezésre. Ezen álláspontot támasztja alá a korábban tárgyalt Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.309/2006. sz. határozat is.

Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 823 1

Az utóbbi években a bírósági végrehajtással összefüggő gyakorlati problémákat szakcikkek, tanulmányok mutatták be, mert nem készült olyan átfogó mű, ami ezeket összegyűjtötte, rendszerezte volna, úgy, hogy a felmerülő jogalkalmazási visszásságokra megoldást is adjon. Ezt a hiányt kívánja pótolni a kézikönyv, melynek elsődleges célja a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémák nevesítése és a lehetséges megoldások bemutatása.

A kézikönyv a végrehajtás két szakaszából döntően a foganatosítására koncentrál, az elrendeléssel kapcsolatos kérdések annyiban kerülnek terítékre, amennyiben azok a végrehajtás foganatosítása során problémát vetnek fel (pl. a nem jogképes adóssal szemben elrendelt végrehajtás, vagy a nem megfelelő nyomtatványon elrendelt végrehajtás).

A kézikönyv – kifejezetten gyakorlatorientált megközelítése miatt – elsősorban a bírósági végrehajtás foganatosításával kapcsolatba kerülő személyek, különösen az önálló bírósági végrehajtók (helyettesek és jelöltek), bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, a felek képviseletét ellátó ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, jogi előadók, közös képviselők számára lehet hasznos, de haszonnal forgathatják mindazok, akik bármilyen kapcsolatba kerülnek a bírósági végrehajtással, így maguk a felek is.

A kézikönyv szerzői a jogász hivatásrendek különböző területén szerzett tapasztalataikon keresztül mutatják be a végrehajtás foganatosításával összefüggő jogalkalmazási nehézségeket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/wopera-gyovai-kezikonyv-a-birosagi-vegrehajtas-foganatositasahoz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave