Ez a kérdés sem volt egyértelmű a gyakorlatban, hiszen konkrét norma ezt sem rendezi, de az ítélkezési gyakorlat ebben a kérdésben viszonylag egységes, így nincsenek meg a korábbi pontokban vázolt ellentmondások, a BH2007. 13. alatt közzétett eseti döntésben foglaltak szellemében közelíti meg a kérdést. A pert a végrehajtó indította a végrehajtást kérő ellen a díjjegyzékben foglalt végrehajtási költség és díj megfizetése iránt. A bíróság az adós felszámolási eljárása miatt megszüntette a végrehajtási eljárást, a felperes végrehajtó díjjegyzéket állított ki, amelynek alapján számlát küldött az alperes végrehajtást kérő részére a még ki nem egyenlített végrehajtási költségekről. Az alperes a díjjegyzéket átvette, ellene kifogást nem terjesztett elő, azonban a munkadíjat nem fizette meg. A Legfelsőbb Bíróság szerint a végrehajtás megszüntetéséről rendelkező bírósági határozattal a perbeli végrehajtási ügy befejezetté vált, így a végrehajtó az általa felszámított munkadíjról jogszerűen állította ki a feleknek szabályszerűen kikézbesített, és általuk végrehajtási kifogással nem támadott díjjegyzéket. Azonban egyik jogszabály sem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a díjjegyzékben felszámított, az önálló bírósági végrehajtót megillető követelést – a felszámolási eljárás megindítása folytán – részére a végrehajtást kérőnek kellene megfizetnie, annak előlegezéseként. A Vht. 34. § (1) bekezdése szerint a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli; e főszabály alóli kivételeket a törvény tételesen határozza meg olyan módon, hogy azok egyike sem lehet irányadó a jelen ügyben, különös tekintettel arra: valójában a végrehajtási ügynek a VÜSZ. 33. § c) pontja alapján történő megszűnése folytán már nem a ténylegesen felmerült végrehajtási költség előlegeztetése válik szükségessé, hanem az annak viselésére kötelezett általi megtérítése. A törvény ugyancsak tételesen szabályozza, hogy a végrehajtás megszüntetésekor mely esetben kötelezhető a végrehajtást kérő a végrehajtási költségek – így a végrehajtó díjjegyzékében felszámított követelés – viselésére, és ezen alapuló megtérítésére. A perbeli esetre vonatkozó kivételt megállapító jogszabályi rendelkezés hiányából az a következtetés adódik, hogy a végrehajtás megszüntetésével járó felszámolás esetén, a végrehajtási ügy érdemi befejezése folytán a jogszabály előírásai szerint megtörténik a díjjegyzék kiállítása, azonban az abban feltüntetett az önálló bírósági végrehajtót megillető követelés megfizetésére sem annak viselése, sem előlegezése címén a végrehajtást kérő nem kötelezhető. A díjjegyzék kiállításával, illetőleg az ellene előterjeszthető jogorvoslat határidejének leteltével, vagy annak elbírálásával a díjjegyzékben felszámított összeg érvényesíthetővé válik, de nem a végrehajtást kérővel, hanem az adóssal szemben. A végrehajtó tehát az adóssal szemben a felszámolási eljárásban érvényesítheti követelését.