Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


A telekkönyvi jog alakulása, az 1886. évi XIX. törvénycikk

A már szintén említett, a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. törvénycikk az osztrák telekkönyvi nyilvántartás mintájára történt meg. Előzményei voltak az 1855. évi december 15-i, és az 1870. évi február 3-i telekkönyvi rendeletek. Az 1. § értelmében az ezek szerint vezetett telekjegyzőkönyvekből a jelen törvény értelmében telekkönyvi betéteket kellett szerkeszteni. Ezek a telekkönyvi betétek valójában az ingatlanoknak a magánjogi nyilvántartására szolgáltak, és a hozzájuk kapcsolódó jogok – ingatlanjogok – védelmét, az ingatlanok forgalomképességének biztonságát szolgálták. Ezeket az 1855 óta létező telekjegyzőkönyveket községenként elkülönített módon tartották nyilván, a bíróságok vezették és ténylegesen olyan nyilvános jegyzékek voltak, amelyek az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog és más jogok, valamint fontosabb tények és körülmények feltüntetésére szolgáltak, a bejegyzett jogok, tények és körülmények fennállását hitelesen tanúsították.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave