Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


Az ingatlanjogi jogviszonyok rendezése a magánjogban

Magyarországon az 1959. évi IV. törvényt megelőzően magánjogi kodifikáció nem volt, pedig a törekvések erre vonatkozóan a 19. század közepétől folyamatosak voltak. Már az 1848. évi törvényekben felmerült a magánjogi kódex megalkotásának szükségessége. Ennek tényleges lehetősége a kiegyezés után vált valóra, és első ízben 1880–1882 között készült magánjogi törvénykönyvtervezet; majd 1900-ban kodifikációs bizottság alakult, amely újabb tervezetet készített. Az 1922-ben felállt következő bizottság 1928. március 1-jén terjesztette elő törvényjavaslatát az Országgyűléshez. Ez a magánjogi törvényjavaslat a második részében foglalta össze a dologi jog szabályait. Minden erőfeszítés és annak ellenére, hogy neves jogászok vettek részt a bizottságok munkájában és a tervezetek elkészítésében, nem sikerült elérni, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatokat törvényerőre emelje, így az ország magánjogi kódex nélkül maradt 1960. május 1-ig. Az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslatot nevezte Reitzer Béla „Kodifikálatlan kódex”-nek. Tekintettel arra, hogy a jogalkalmazásnak is szüksége volt olyan jogszabálygyűjteményre, amely a magánjogi jogviszonyokat – köztük a dologi jogot – összefoglalóan és egymással összefüggésben szabályozza, a bírói gyakorlat a tervezetet elkezdte alkalmazni.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave