Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


A közös tulajdon használata, hasznosítása

A közös tulajdonú részek használatának és hasznosításának meghatározása tehát történhet az SzMSz-ben, de egyedi esetben történhet közgyűlési határozattal is. Hasznosításon nem feltétlenül külső személlyel kötött megállapodást kell érteni, a közgyűlés egy vagy több társasházi tulajdonostárs kizárólagos használatába is adhat közös ingatlanrészeket, viszont a közgyűlés döntése nélkül egyik tulajdonostárs sem zárhatja el a többi tulajdonostársat a közös ingatlanrész(ek) használatától. A kizárólagos használat engedése a közgyűlés döntése alapján lehet ingyenes, de visszterhes is. Amennyiben a használatért a tulajdonostárs fizet valamilyen díjat, az a társasházközösséget illeti meg bevételként és a tulajdonosok döntése szerint közös kiadásokra lehet fordítani. Érvénytelen azonban az a társasházi közgyűlési határozat, amely a társtulajdonost a közös tulajdonból a tulajdoni illetőségének megfelelő mértékű használatért is használati díj megfizetésére kötelezi (BH2007. 196.). Az ilyen kizárólagos vagy részben közös használati jog azonban nem azonos a használat jogával. Az előbbi egy kötelmi jellegű jogosítvány, az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, nem dologiasulhat. Az utóbbi egy bejegyezhető, dologi hatályú jog (az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli) (KGD2010. 7.). A társasház közös tulajdonában álló gépjárműbeállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba (KGD2007. 82.).

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave