Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


A szomszédjogok mint a tulajdonjog további korlátai

A Ptk. az 5:23. §-ában a dolog használatának általános magánjogi korlátjaként – ami szinte szó szerint megegyezik (eltérés csak stilárisan tapasztalható) az 1959-es Ptk. 100. §-ában írt szabállyal – kimondja, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ez a rendelkezés általános magatartási szabályt ír elő, mondhatni zsinórmércét tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tulajdonos a tulajdonában álló dolog használata során hogyan köteles eljárni annak érdekében, hogy másokat, különösen a szomszédait ne zavarja. Fontos része ennek a szabálynak az, hogy a törvényi tiltás meghatározott, méghozzá a szükségtelen zavarást megvalósító magatartásoktól való tartózkodásra vonatkozik. Már az 1959-es Ptk. esetében is kritikaként fogalmazódott meg – és ez minden bizonnyal fennmaradt a Ptk. vonatkozásában is, hiszen a két törvényben a rendelkezés változatlan maradt –, hogy ez a szabály elsősorban ingatlanokra és ezen belül is a magánszemélyek ingatlanhasználatára alkalmazható. [Gellért György (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez – Ptk. 100. § (online). In Jogtár. CompLex, Budapest, 2007.01.31. (2009.07.01.)] Ezzel szemben a személyes véleményem az, hogy a rendelkezés generálklauzula jellegéből adódóan nincs kizárva, hogy a jogalkalmazás (elsősorban a bírói gyakorlat) a dolgok széles körére (nem csak ingatlanokra, bár kétség kívül a szomszédjogi sérelmek leginkább ezek használata során valósulnak meg), a szomszédjogi sérelmet okozó lehetséges magatartások legszélesebb körére terjedjen ki, és a jogi védelem nyújtása során az emberi környezet védelmét is magában foglalja. Tekintettel arra, hogy az ítélkezési gyakorlat által kidolgozottan a bíróságot nem köti az, hogy egy zavaró magatartás hatósági (például építésügyi hatósági) engedélyen alapul, valamint hogy a bíróságoknak a tulajdonos és a sérelmet szenvedett szomszédok, illetve „mások” érdekeinek összemérésével és egyeztetésével kell dönteniük az (ellentétes) érdekek kiegyenlítésével, azaz az érdekegyensúly megteremtésével, az úgynevezett szomszédjogi sérelmek köre a tulajdonjog legkülönfélébb tárgyaira (és így nem csak az ingatlanokra) terjedhet ki és a bíróságot megillető rendkívül széles mérlegelési jogosultság alapján a szükségtelenül zavaró magatartások ugyancsak rendkívül széles köre vonható e jogi rendelkezés hatálya alá.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave