Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


Mobiltelefon-átjátszó torony létesítése

Az okozott sérelmeket tekintve komplex és pár évvel ezelőtt valódi slágertémának számító igények érvényesítésére szolgált a mobiltelefon-átjátszó tornyok létesítésével okozott károk megtérítése iránt indított per. Az ingatlantulajdonosok által állított sérelem többrétű volt: hivatkoztak a zajkeltésre, a kilátáselvonásra, illetőleg az átjátszótornyoknak a panorámát hátrányosan befolyásoló hatására, a mobiltelefon-átjátszó tornyok működéséhez kapcsolódó környezetvédelmi (egészségügyi) negatív hatásokra. Mindezeket a szomszédjogi sérelmeket a tulajdonosok az ingatlanuk forgalmi értékének csökkenéséhez kapcsolták kártérítési igény formájában. A bírói gyakorlat alapelvként kimondta, hogy a közérdek a jogellenességet önmagában nem zárja ki, az ilyen célokat kielégítő mobiltelefon-átjátszó torony létesítésével okozott kárt meg kell téríteni (BH2007. 226., BDT2012. 2632.). A BH2006. 184. számú döntés alapvetésként azt szögezte le, hogy „a mobilhálózat kiépítése érdekében létesített antennatorony által a szomszédos ingatlanokban okozott kár elbírálására a szomszédjog általános szabályai és a szerződésen kívüli kártérítés szabályai az irányadóak.” A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor azt is kimondta, a felperest terheli annak bizonyítása, hogy az alperes az antennatorony létesítésével a szomszédját szükségtelenül zavarja.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave