Karoliny Mártonné, Poór József

Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv

Rendszerek és alkalmazások

6., átdolgozott kiadás


A munkajog forrásai, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendszere

Az európai államok többségében erősen széttagolt munkajogi szabályozás érvényesül. A legtöbb kontinentális országban a munkajog egységes kodifikálását nem sikerült megvalósítani: a kollektív munkajog intézményrendszerének jelentős részét és az individuális relációk szabályait külön jogforrások tartalmazzák, vagy ahol nem, ott országos jelentőségű tarifaszerződések megkötésével oldják meg ezt (Dánia). Az angolszász jogrendszereknél Írország és Nagy-Britannia esetében a jogrendszert az equity, a common law és a statute law alkotják. A common law és equity a tényleges szokásjogot (bírói jog, esetjog) jelentik, míg a statute law maga a törvényi jog. Lényeges tehát, hogy az angolszász munkajog norma-értékrendje a bírói gyakorlat hatására folyamatosan változik. Annak ellenére, hogy a munkajog egységes kodifikálása a legtöbb országban hiányzik, az európai munkajog tartalmilag az egységesedés irányába tart. Ebben jelentős szerepet játszik maga az Európai Unió, amely elsősorban irányelvek mentén harmonizálja az eltérő tagállami szabályokat, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO, International Labour Organization), amelynek ajánlásait a szervezet tagállamai általában elfogadnak, és nemzeti jogukba beépítenek.

Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 907 8

A folyamatos változások mára azt eredményezték, hogy szervezetek emberi erőforrásai és menedzselésük a szervezeti versenyképesség kritikus elemeivé váltak. Egy-egy szervezet emberi erőforrás menedzselési gyakorlata azonban nagyon sokféle tényező hatására (szervezeten kívüli: gazdasági fejlettség, demográfiai helyzet, munkaerő piac, nemzeti kultúra, munkajogi helyzet, válság és kilábalás stb. és szervezeten belüli: stratégia, kultúra, struktúra, méret, tulajdonforma, munkavállalók kompetenciái stb.) kialakuló, eltérő stílusú és felfogású vezetői döntések eredménye. Az 1994 óta hatodik alkalommal megjelenő átdolgozott kézikönyvünkben arra törekedtünk, hogy választ adjunk a következő emberi erőforrás menedzselést érintő fontosabb kérdésekre: Milyen EEM fogalmakkal dolgozunk? Hogyan változnak az EEM fókuszai, közelítésmódjai a 21. században? Hogyan alakulnak az EEM legfontosabb befolyásoló tényezői és mozgatórugói? Kik menedzselik az emberi erőforrásokat? Kik hozzák meg az EEM döntéseit, kik alakítják az EEM rendszereit, kik végzik az EEM tevékenységeket? Mik az EEM, illetve ezen belül az egyes rendszerek, funkciók elvi/stratégiai döntési kérdései, kapcsolódási pontjai? Hogyan járul hozzá az EEM a szervezeti teljesítmény és az értékképzés alakulásához? Mik a különböző EEM rendszerek (funkciók) fő céljai, jellemzői, a módszerek, technikák választéka, alkalmazási folyamatai, feltételei és elvárható eredményei? Milyen innovatív megoldások honosodtak meg az elmúlt néhány évben és milyen változások várhatók a különböző EEM rendszerek alkalmazása terén? Mit mutatnak? Hogyan alakulnak az alkalmazásról szóló nemzetközi és hazai vizsgálati tapasztalatok? A 15 fejezetből álló kézikönyvet tapasztalt egyetemi oktatók és gyakorló szakemberek készítették. Egyaránt hasznos olvasmányként ajánljuk mind az emberi erőforrás menedzsment tanulmányokat folytató hallgatók, mind pedig a vezetők és szakemberek számára

Hivatkozás: https://mersz.hu/karoliny-poor-emberi-eroforras-menedzsment-kezikonyv-2017//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave