Tartalomjegyzék

• Beszerzés Stratégia, folyamatok, informácó
• Impresszum
• Előszó és köszönetnyilvánítás
• Bevezető
• chevron_rightI. A beszerzési rendszer
  • chevron_right1. A beszerzés és a vállalati stratégia
    • 1.1. A beszerzés értelmezései
    • 1.2. A beszerzés és a vállalati stratégia kapcsolata
    • chevron_right1.3. Ellátási láncok és az értéklánc
      • 1.3.1. Ellátásilánc-menedzsment és a beszerzés
      • 1.3.2. A beszerzés és az értéklánc
    • chevron_right1.4. A beszerzési stratégia
      • 1.4.1. A beszerzés céljai
      • 1.4.2. A beszerzés eszközei
      • 1.4.3. A beszerzés teljesítményének mérése
  • chevron_right2. Beszerzési területek
    • 2.1. Direkt beszerzés
    • chevron_right2.2. Indirekt beszerzés
      • 2.2.1. Egyéb anyagok beszerzése
      • 2.2.2. Beruházási javak beszerzése
      • 2.2.3. Energiabeszerzés
    • 2.3. Szolgáltatások beszerzése
  • chevron_right3. Szervezet
    • chevron_right3.1. A beszerzési szervezet feladatai
      • 3.1.1. A beszerzési területek központosítása
      • 3.1.2. A beszerzési feladatok szintjei
    • chevron_right3.2. A beszerzési szervezet helye a vállalati hierarchiában és kapcsolata más funkciókkal
      • 3.2.1. A beszerzés helye a szervezetben
      • 3.2.2. A csoportmunka
    • chevron_right3.3. A beszerzés szervezete
      • chevron_right3.3.1. A beszerzési tevékenységek centralizációja, illetve decentralizációja
        • 3.3.1.1. Szervezeti megoldások
        • 3.3.1.2. Érvek a centralizálás–decentralizálás kérdésében
      • 3.3.2. Feladatmegosztás a beszerzési szervezeten belül
    • 3.4. A beszerzés személyi kérdései
    • 3.5. Beszerzési kézikönyv
    • 3.6. Összegzésképpen a beszerzési szervezetről
  • chevron_right4. Beszerzési kategóriák és beszállítómenedzsment
    • chevron_right4.1. A beszállítói bázis elemzése
      • chevron_right4.1.1. A termékek portfólióelemzése
        • 4.1.1.1. ABC-elemzés
        • 4.1.1.2. Kraljic-mátrix
      • chevron_right4.1.2. A beszállítók szegmentálása
        • 4.1.2.1. Bensaou-mátrix
        • 4.1.2.2. Beszállítóértékelésre épülő modellek
        • 4.1.2.3. A beszerzési portfóliómodellek tipikus szempontjai
    • chevron_right4.2. Beszállítói kapcsolatok, beszállítói stratégiák
      • chevron_right4.2.1. A beszállítói kapcsolatok kétpólusú modellje
        • 4.2.1.1. Versenyeztető kapcsolat
        • 4.2.1.2. Együttműködő kapcsolat
        • 4.2.1.3. A versenyeztető és az együttműködő modell összevetése
      • 4.2.2. Cox szállítói kapcsolatok modellje
      • 4.2.3. Van Weele kapcsolati modellje
      • 4.2.4. Az IMP-csoport kapcsolati modellje
      • 4.2.5. Összefoglaló a kapcsolati modellekről
    • chevron_right4.3. A beszállítómenedzsment eszközei
      • 4.3.1. A beszállítóértékelés, beszállítóminősítés
      • 4.3.2. Beszállítói bázis fejlesztése
      • 4.3.3. Beszállítói bázis optimalizálása
      • 4.3.4. Globális vs. lokális beszerzés
      • 4.3.5. Egyéb eszközök
    • 4.4. Összefoglalás
  • chevron_right5. Modern irányzatok a beszerzésben
    • chevron_right5.1. Fenntartható beszerzés
      • 5.1.1. Társadalmi felelősségvállalás a beszerzésben
      • 5.1.2. Zöld beszerzés
      • 5.1.3. A fenntartható beszerzés motivációi
    • chevron_right5.2. Lean beszerzés
      • 5.2.1. A lean menedzsment fogalma
      • 5.2.2. A lean alkalmazása a beszerzési folyamatokban
      • 5.2.3. A lean elvek alkalmazása a beszállítói kapcsolatokban
    • 5.3. Informatikai megoldások és Ipar 4.0
• chevron_rightII. Stratégiai beszerzési feladatok
  • chevron_right6. A beszerzési folyamat
    • 6.1. A beszerzési folyamat hagyományos kerete
    • chevron_right6.2. A proaktív beszerzési folyamat kerete
      • 6.2.1. A beszerzési folyamat előkészítő szakasza
      • 6.2.2. A beszerzési folyamat ajánlatkezelési szakasza
    • chevron_right6.3. Az ajánlat és a beszállítómenedzsment a hagyományos és a proaktív beszerzési folyamatban
      • 6.3.1. Az ajánlat szerepe a hagyományos beszerzési folyamatban
      • 6.3.2. Az ajánlat szerepe a proaktív beszerzési folyamatban
    • 6.4. A beszerzési folyamat hagyományos és proaktív keretének összevetése
  • chevron_right7. A specifikáció és elkészítése
    • chevron_right7.1. A szükséglet megfogalmazása
      • 7.1.1. A specifikáció tartalma és formája
      • chevron_right7.1.2. A specifikáció kialakítása
        • 7.1.2.1. A specifikáció és a beszerzés jellemzői
        • 7.1.2.2. A specifikáció és a Kraljic-mátrix
      • 7.1.3. A specifikáció leggyakoribb problémái
    • chevron_right7.2. A specifikációk kezelése
      • 7.2.1. Értékelemzés
      • 7.2.2. Sztenderdizáció
      • 7.2.3. „Off-the-shelf ” megközelítés
  • chevron_right8. Beszállítói piacok elemzése
    • 8.1. A beszerzési piackutatás célja
    • 8.2. A beszerzési piackutatás információi
    • chevron_right8.3. A beszállítói piacok elemzése
      • 8.3.1. Porter iparági verseny modellje
      • 8.3.2. A beszállítói piacok struktúrájának típusai
    • 8.4. Az árutőzsde
  • chevron_right9. Beszállítóértékelés
    • chevron_right9.1. A beszállító értékelésének fogalmai, célja és fontossága
      • 9.1.1. A beszállítóértékelés fogalma
      • 9.1.2. A beszállítóértékelés célja
      • 9.1.3. A szállítóértékelés fontossága
    • 9.2. A szállítóértékelés környezete
    • 9.3. A szállítóértékelés szintjei
    • chevron_right9.4. A szállítóértékelés szempontjai
      • 9.4.1. Termék/szolgáltatás szintű mutatók
      • 9.4.2. Folyamat szintű mutatók
      • 9.4.3. A kapcsolat elemzésének mutatói
      • 9.4.4. A vállalati szintű mutatók
      • 9.4.5. Összefoglaló értékelés a szállítóértékelés lehetséges szempontjairól
    • chevron_right9.5. A szállítóértékelés módszerei
      • 9.5.1. A szállítóértékelési módszer kiválasztásának szempontjai
      • 9.5.2. Az adatok gyűjtése és a módszerek
      • 9.5.3. A módszerek és erőforrásigényük
      • 9.5.4. A kvantitatív szállítóértékelési technikák
      • 9.5.5. Összefoglaló a bemutatott szállítóértékelési módszerekről
    • 9.6. A szállítóértékelés sikertényezői és az elkerülendő hibák
  • chevron_right10. Ár és árelemzés
    • chevron_right10.1. Az ár és kialakítása
      • 10.1.1. Az ár és a verseny kérdése a közgazdaságtanban
      • 10.1.2. Az árképzés stratégiái
      • 10.1.3. Az ár értelmezését befolyásoló tényezők
      • 10.1.4. Az ár megjelenése a szerződésekben
    • chevron_right10.2. Árelemzés
      • chevron_right10.2.1. Az árelemzés hagyományos módszerei
        • 10.2.1.1. Az ár verseny alapú értékelése
        • 10.2.1.2. Az ár költség alapú értékelése
      • chevron_right10.2.2. Az árelemzés összetett módszerei: a költségek elemzése
        • 10.2.2.1. TCO – Tulajdonlás teljes költsége
        • 10.2.2.2. ABC – Tevékenység alapú költségszámítás
        • 10.2.2.3. Életciklus-költségelemzés
        • 10.2.2.4. Célköltségszámítás
  • chevron_right11. Tárgyalástechnika
    • 11.1. Mit is nevezünk tárgyalásnak?
    • 11.2. Mikor tárgyaljunk?
    • chevron_right11.3. A tárgyalás folyamata
      • 11.3.1. A tárgyalás előkészítése
      • chevron_right11.3.2. A tárgyalás
        • 11.3.2.1. Általánosan alkalmazható technikák
        • 11.3.2.2. A versenyeztető tárgyalás technikái
        • 11.3.2.3. Az együttműködő tárgyalás technikái
      • 11.3.3. A tárgyalás után
    • 11.4. Milyen a jó tárgyaló?
  • chevron_right12. Nemzetközi beszerzések sajátos kérdései
    • chevron_right12.1. A nemzetközi beszerzések előnyei és kockázatai
      • 12.1.1. A nemzetközi beszerzések előnyei
      • 12.1.2. A nemzetközi beszerzések kockázatai
    • chevron_right12.2. A nemzetközi beszerzések logisztikai feladatai
      • 12.2.1. Az áruszállítással kapcsolatos fontosabb költségtípusok
      • 12.2.2. Az áruszállítással kapcsolatos fontosabb szereplők
      • 12.2.3. Az INCOTERMS
    • 12.3. Fizetési formák
• chevron_rightIII. Elektronikus beszerzés
  • chevron_right13. Az információ szerepe a beszerzésben
    • chevron_right13.1. A beszerzés információs rendszere
      • 13.1.1. A beszerzés információs rendszerének hagyományos megoldásai
      • 13.1.2. Az adatáramlás támogatása a vevő–szállító kapcsolatokban: az EDI
      • 13.1.3. A beszerzés vállalaton belüli folyamatainak támogatása
    • 13.2. A beszerzés változó szerepe és az elektronikus beszerzés
  • chevron_right14. Az elektronikus beszerzés értelmezése
    • 14.1. Elektronikus beszerzés
    • 14.2. Elektronikus beszerzési rendszer
    • 14.3. Elektronikus beszerzési modellek
  • chevron_right15. Miért költ egy vállalat a beszerzés informatikai támogatására?
    • 15.1. Az elektronikus beszerzés előnyei
    • 15.2. Választás és döntés
    • 15.3. Bevezetés és alkalmazás
  • chevron_right16. Elektronikus beszerzés a gyakorlatban
    • 16.1. Elektronikus aukció
    • 16.2. Elektronikus katalógus
  • chevron_right17. Esettanulmányok
    • 17.1. Elektronikus beszerzési rendszer integrációja
    • 17.2. Elektronikus beszerzés a hálózati gazdaságban
  • 18. A hazai vállalatok e-beszerzés iránti nyitottsága
• chevron_rightIV. Közbeszerzés
  • chevron_right19. A közbeszerzés szabályozásának rendszere
    • 19.1. Közbeszerzés, mint speciális beszerzési tevékenység
    • 19.2. Az európai modell
    • chevron_right19.3. A közbeszerzés alkalmazási köre
      • 19.3.1. Ajánlatkérők
      • 19.3.2. Beszerzési tárgyak
      • 19.3.3. Becsült érték
      • 19.3.4. Értékhatárok
    • chevron_right19.4. A közbeszerzési eljárások szereplői, érintettjei
      • 19.4.1. Ajánlatkérői oldal
      • 19.4.2. Az ajánlattevői oldal szereplői
      • 19.4.3. Egyéb érintettek
  • chevron_right20. A közbeszerzés folyamata
    • 20.1. A szabályozás logikája
    • 20.2. Előkészítés, tervezés, dokumentálás
    • chevron_right20.3. Eljárástípusok
      • chevron_right20.3.1. Főbb eljárási cselekmények
        • 20.3.1.1. Hirdetmény
        • 20.3.1.2. Eljárási dokumentumok és a beszerzés tárgya
        • 20.3.1.3. Kiegészítő tájékoztatás
        • 20.3.1.4. Értékelési szempontok
        • 20.3.1.5. A műszaki leírás
        • 20.3.1.6. Kizáró okok és alkalmasság
        • 20.3.1.7. Az ajánlat
        • 20.3.1.8. Ajánlattételi határidő, ajánlati kötöttség
        • 20.3.1.9. Ajánlatok benyújtása és felbontása
        • 20.3.1.10. Ajánlatok elbírálása, hiánypótlás, eredményhirdetés
        • 20.3.1.11. Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, előzetes vitarendezés, eredményhirdetés
        • 20.3.1.12. A szerződés megkötése
      • 20.3.2. Egy-, két- és háromszakaszos eljárások
      • 20.3.3. Meghívásos eljárás
      • 20.3.4. Tárgyalásos eljárás és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
      • 20.3.5. Versenypárbeszéd
      • 20.3.6. Innovációs partnerség
      • chevron_right20.3.7. Sajátos beszerzési módszerek
        • 20.3.7.1. Keretmegállapodásos eljárás
        • 20.3.7.2. Dinamikus beszerzési rendszer
        • 20.3.7.3. Elektronikus árlejtés
        • 20.3.7.4. Elektronikus katalógus
      • 20.3.8. Különös eljárások sajátosságai
      • 20.3.9. A nemzeti eljárásrend eljárásai
    • 20.4. Szerződéskötés, módosítás, teljesítés
    • chevron_right20.5. Jogorvoslat
      • 20.5.1. Közbeszerzési Döntőbizottság
      • 20.5.2. Jogorvoslat Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen
      • 20.5.3. Európai Bizottság eljárása
  • chevron_right21. Központosított közbeszerzés
    • 21.1. Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)
    • 21.2. Állami Egészségügyi Ellátó Központ
    • 21.3. Nemzeti Kommunikációs Hivatal
    • 21.4. Közös beszerzés
  • chevron_right22. A közbeszerzés szervezet- és intézményrendszere
    • 22.1. Közbeszerzési Hatóság
    • 22.2. Ellenőrző szervek
  • chevron_right23. Trendek a közbeszerzésben
    • chevron_right23.1. Fenntartható és innovatív közbeszerzés
      • 23.1.1. Zöld szempontok
      • 23.1.2. Szociális szempontok
      • 23.1.3. Innováció támogatása a közbeszerzésben
    • 23.2. Kis- és középvállalkozások (kkv) előnyben részesítése
    • 23.3. Elektronikus közbeszerzés
    • 23.4. Határon átnyúló közbeszerzés
  • 24. A közbeszerzés hatékonyságának növelése
• 1. melléklet: Az INCOTERMS 2000 klauzulák rövid ismertetése

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 845 3

A beszerzés egyike azoknak a menedzsment területeknek, amelyek látványosan fejlődtek a hazai vállalatok gyakorlatában az elmúlt években. Ez a fejlődés a beszerzés szerepének növekedését és az alkalmazott módszertan kiterjesztését hozta. A könyv második, átdolgozott kiadása egyszerre kíván szólni a beszerzési terület iránt érdeklődő egyetemi hallgatóknak és a gyakorlattal rendelkező, a tudásának rendszerezésére igényt tartó gyakorlati szakembereknek. Összegzi a beszerzéshez kapcsolódó ismereteket, elméleti és gyakorlati szempontból feldolgozva tárgyalja a beszerzés legfontosabb kérdéseit, hasznos áttekintést, rendszerezést nyújtva ennek a területnek a legfontosabb fogalmairól. A beszerzés stratégiai jelentőségének növekedése, a beszállítói hálózatok szerepe, a beszerzési szervezet feladatai, vagy az elektronikus beszerzés mind olyan témák, melyekkel kapcsolatban a beszerzési szakma hazánkban is gyakran vitákat folytat, a vállalati gyakorlathoz lassan zárkózik fel a közbeszerzés erősen szabályozott rendszere. A kötetbe beépülnek a hazánkban folytatott beszerzés-kutatások és a Budapesti Corvinus Egyetemen közel egy évtizede folyó beszerzés és közbeszerzés posztgraduális képzések eredményei is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vorosmarty-tatrai-beszerzes-2017//