Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A szerződésszegési jogkövetkezmények a Ptk.-ban

Ha a teljesítésre irányuló kötelezettség – amint arra az imént rámutattunk – maga is sokrétű, nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a szerződés megszegésének következményei is rendkívül színesek. Ezeket a Ptk. a Hatodik könyv X. címében, A szerződésszegés cím alatt tárgyalja. Könyvünk tárgyalási módszerét többnyire e törvényi rendszerhez fogjuk igazítani. Miként azonban a kötelem tartalma sem írható le egy kódexbeli fejezetben, úgy a szerződésszegés jogi következményei sem tárgyalhatók egyetlen helyen kimerítő, kiegészítésre soha nem szoruló módon. Bár a foglaló, kötbér jogintézményeit a törvény nem a szerződésszegés szabályai között helyezi el, mégsem vitatható, hogy ezek a szerződéses kötelem megsértésének szubjektív alapú – a szerződésszegésért fennálló felelősséget feltételező – következményei, vagyis kifejezetten szerződésszegési szankciók, a kötelezett relatíve jogellenes magatartásához kötődő, annak következtében előálló (pontosabban az igénybevétel lehetőségének megnyílásával életre kelő) intézmények. Egyetlen példával élve: a kötbér esetében a Ptk. 6:187. § (1) bekezdésében vagy a Ptk. 6:187. § (2) bekezdésének rendelkezéseiben a jogalkotó is szoros szálakkal vezeti vissza a kötbérszankciót a szerződésszegési jogkövetkezmények alapvető szabályrendszerébe, amikor jogkövetkezmények egymás mellett alkalmazásáról, vagy éppen kötbérprioritásról rendelkezik. Arról nem is beszélve, hogy a szerződésszegés jogi következményei nem csak a tételes jogszabályi rendelkezések közül kerülnek ki, hanem azokat a gyakorlat is alakítja, formálja.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave