A Ptk. a Késedelem című fejezetben kötelezett teljesítési késedelmét és a jogosult átvételi késedelmét szabályozza. Utóbbi az 1959-es Ptk. jogosulti késedelemről rendelkező szabályai közül került kiemelésre és önállóan – lényegében az általános szerződésszegési szabállyá tett és újragondolt közbenső szerződésszegéstől elválasztva – szabályozott intézmény lett. Az átvételi késedelem a kötelezett teljesítési késedelméhez képest azonban szűkebb, kötöttebb tartalmú intézmény és az alkalmazott szankció is eltér a teljesítési határidő elmulasztására adott jogalkotói megoldástól. Ezt mindenképpen indokolja a 6:156. § rendelkezésében szabályozott szerződésszegés természete, rendszertani szempontból azonban nem lehet kifogásolni a kötelezett késedelmével való közös fejezetbeli elhelyezést. Látni kell viszont, hogy a jogosult átvételi késedelmének szabályai között nincs a kötelezetti késedelem szabályaira utaló norma, mi több, a Ptk. 6:153–6:155. § rendelkezései egyértelműen kötelezetti késedelemről és fizetési késedelemről beszélnek. E fejezetben ezért – ellentétben a hibás teljesítést taglaló XXIV. fejezettel – nincsenek általános (a késedelem mindkét formájára alkalmazandó) szabályok. Ennélfogva a jogosult átvételi késedelmének további, a 6:156. § szűkszavú szabályozásán túlnyúló normatív hátteret korábban, a szerződésszegés általános szabályaiban kell keresnünk. Nem tartjuk azonban kizártnak, hogy a Ptk.-t alkalmazó gyakorlat megkísérel majd a kötelezetti késedelem normaanyagából – az analógia elve alapján – mögöttes szabályokat keresni és felhívni. Így pl. a Ptk. 6:156. § rendelkezésének természetes háttérszabálya a szerződésszegés miatti elállás (felmondás) lehetőségét biztosító Ptk. 6:140. §, de nem mögöttes jogszabályi rendelkezés a Ptk. megoldása szerint a kötelezett késedelmének jogkövetkezményei alatt található azon szabály, mely az érdekmúlás – Ptk. 6:140. § (1) bekezdése által szigorúan megkövetelt – bizonyítása alól póthatáridő tűzésével ad lehetőséget a kötelezettnek az átvételi késedelem esetén az elállási jog gyakorlására. Ennek ellenére nézetünk szerint a kötelezetti késedelem tanában kidolgozott egyes rendelkezéseknek – megfelelő alkalmazással – a jogosultat terhelő átvételi késedelem esetében is utat lehetne és kellene is adni.311