Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


„Késedelem nélküli” helyzetek

Vannak azonban olyan követelések, melyek – mint Grosschmid fogalmazott nagyon szemléletesen – már ezzel az akut fázissal születnek meg. Vagyis késedelembe születnek. Ilyen pl. a kárkötelem, mely a kár bekövetkeztekor esedékes (vö. Ptk. 6:532. §). A Fejezeteket glosszáló Almási úgy fogalmazott, hogy „a vétségből eredő kötelem már kezdettől fogva is azzal a kiélezett tartalommal keletkezik, amelyet más kötelmeknél csak az adóskésedelem fejleszt ki. Ez – mint mondja – felfogható úgy is, mintha a vétségadós eleitől fogva úgy felel, mintha késedelemben volna.325 Lényegében ezt a gondolatot követi – természetesen modern megfogalmazással – a BDT2013. 2856. számú eseti döntés indokolása is. A döntés rögzítette, hogy a követelések esedékességéről az anyagi jog szabályai rendelkeznek, a kártérítés esedékességének szabályát pedig az 1959-es Ptk. 360. § (1) bekezdése tartalmazza (mai szabály szerint Ptk. 6:532. §) és e rendelkezés értelmében a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. „A kártérítés esedékességének előbbi szabályából következik, hogy a kártérítés iránti követelés időelőttisége fogalmilag kizárt, a kártérítési igény létrejötte és esedékessége ugyanis – más követelésekkel szemben – időben nem válhat szét egymástól. Következésképpen, ha a kár bekövetkezik, a kártérítés is esedékes, ha viszont nincs kár, akkor megalapozott kártérítési igény sincsen.326

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave