Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


Az aliud szolgáltatás

A hibás teljesítés kapcsán elsőként az ún. aliud szolgáltatásról kell szót ejtenünk.414 Bíró György kötelmi jogi tankönyve a problémát a hibás teljesítés és a szavatosság vonalán tárgyalta. Aliud szolgáltatásról akkor beszélünk, ha a kötelezett – anélkül, hogy erre joga lenne (pl. facultas alternativa) a szerződés tárgyától eltérő szolgáltatást (szolgáltatással) teljesít, annak teljesítését ajánlja fel. Vagyis – ahogyan Bíró fogalmazott – az első kérdés ebben a vonatkozásban az, hogy történt-e teljesítés. Ha az így megejtett szolgáltatást teljesítésként fogjuk fel, akkor beállnak a hibás teljesítés jogi következményei és a minőségi eltérés a leggyakrabban a kellékszavatosság szabályai szerint kerül megítélésre és a jogkövetkezmények is a szavatossági igények köréből kerülnek ki. Ha azonban úgy vesszük, hogy az aliud szolgáltatás egyáltalán nem felel meg a kötelem kitűzött mértékének, akkor jogi értelemben véve a kötelezett nem teljesített, tehát alapvetően késedelemben van, aminek a jogi következményei mások lesznek, mint a hibás teljesítésnek. Bíró példája szerint „fehér inget rendeltem, te szürke pólót küldtél.” A szerző szerint – melyet Pusztahelyivel is egyetértve magunk is osztunk – a kérdés az egészen egyszerű helyzeteket leszámítva mindig a konkrét tényállás ismeretében dönthető el.415 Mindenesetre előfordulhat, hogy a két út végeredményét tekintve ugyanoda vezet, pl. a jogosult a dolgot visszaadja (visszaküldi, nem fogadja el stb.) és késedelemre hivatkozva teljesítést követel, vagy elfogadja a szolgáltatást, de a „hiba” miatt – kijavítás a dolog természete miatt kerül itt szóba – kicserélést kér.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave