Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A hibás teljesítés törvényi fogalma

A Ptk. 6:157. § és a 6:158. § szabályai a hibás teljesítésre vonatkozó általános törvényi rendelkezések. Ez azt jelenti, hogy mindazon helyzetre, melyet a szerződésszegésen belül a hibás teljesítés esetkörébe vonunk, alkalmazni kell őket. A korábbi szabályokhoz képest a hibás teljesítés joganyaga kiterjed a visszterhes szerződéseken túl az ingyenes szerződésekre is, azzal, hogy e kiterjesztést a Ptk. sem viszi – helyesen – végig valamennyi hibás teljesítési esetkörre. Így pl. a szavatosság és jogszavatosság a visszterhes jogviszonyok esetében alkalmazható hibás teljesítési jogkövetkezmény-csoportot jelenti a Ptk. hatálybalépése után is. A jogi irodalomban ismert olyan nézet, mely szerint a dologfogalom és az adásvétel tárgyának rugalmasabb kezelése hozza magával azonban, hogy a hibás teljesítés szabályai alkalmazandók a dolgok tulajdonjogának átruházására irányuló szerződéseken kívül a vagyoni értékű jogok, szellemi alkotások, számítógépes programok, társasági részesedések átruházására vagy hasznosításuk átengedésére irányuló szerződésekre is.416 Ez azonban azt is jelenti, hogy az alkalmazási kör tágulása felveti a sajátos szerződési típusokra való alkalmazás átgondolását, szükséghez képest a rugalmas, megfelelő jogalkalmazást.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave