Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A szerződésszegés, mint a tartalom visszatükröződése

A szerződésszegési létszak ezért is sok tekintetben a szerződéses kötelem tartalmának visszatükröződése: itt kerül felszínre, mi is az, ami benne van és ami benne van, az hogyan van benne. Szemléletesen fogalmazva, csak a tartalmi vizsgálat – értve a tartalom alatt a tartalmat ténylegesen és annak érdekszemléletű megközelítését is – mutathatja meg, hogy előállt-e szerződésszegés. A negatívum – az elmaradás – ezáltal a pozitívumon fordul meg. Amikor egyikre tekintünk, benne rejlően a másikat is nézzük. Nem lehet a szerződés teljesítésének szabályait úgy tárgyalni, hogy a szerződésszegés lehetősége, annak lehető elkerülése, beállása esetén annak következményei stb. ne lebegnének a szemünk előtt és fordítva: amikor szerződésszegésről ejtünk szót, a szerződésszerű teljesítéshez viszonyítunk. Ez utóbbi a célzott és megvalósítandó állapot, amely, ha elmarad, szerződésszegés következik be. Amikor azt mondjuk, hogy az adós felel a szolgáltatásért, beleértjük azt is, hogy felel annak elmaradásáért. Nem véletlen, hogy Grosschmid egy helyen így fogalmazott: amikor azt mondjuk, hogy az adós felel az áru jóságáért és felel az áru rosszaságáért, akkor lényegében mindkettővel ugyanazt akarjuk mondani. „A kifizetéséért felelni nem akar mást mondani, mint hogy megcserdül rajtunk valami, ha (mi, vagy más) nem fizetünk; s a ki nem fizetésért felelni, szintén nem mondana egyebet. Már ez mutatja, hogy itt a nyelvnek valamely játékával van dolgunk.”105

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave