Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A pacta sunt servanda követelménye

A szerződésszegés témakörére koncentrálva – tehát a szerződéses kötelmek talaján mozogva – nem kerülhető meg a pacta sunt servanda elve. Az érvényes szerződéshez kötelmi kötőerő kapcsolódik, amit legtöbbször a fenti elvből vezethetünk le a legegyszerűbben. A szerződés tartalmát elsősorban a felek kinyilvánított vagy a jogszabály tételeire hagyatkozó – ebben az értelemben hallgatólagos – megállapodása határozza meg, ideértve a szokások, a kialakult gyakorlat elfogadását, tudomásulvételét, szerződéses tartalommá válását is. Ez a megállapodás pedig a jogszabály erejénél fogva kötelez, a szerződéseket teljesíteni kell. A polgári jognak az a parancsa, mely úgy szól, hogy a szerződéseket be kell tartani, semmit sem – legalábbis vajmi keveset – érne, ha a kötelezettséghez nem kapcsolódna a megszegés esetére életbe lépő jogkövetkezmény: joghátrány vagy szankció. Mivel a szerződő feleket köti szerződéses, szerződésen alapuló kötelezettségvállalásuk, arra a másik fél alappal hivatkozhat. Helyes, hogy a polgári jog a szerződéses kötelezettség megszegése esetére elsősorban a „reális teljesítést”, vagyis a konszenzuson alapuló szolgáltatási kötelezettség betartását ösztönzi és annak érvényesülését segíti elő, és az ügylet – többnyire kártérítési kötelezettség melletti – megszüntetéséről jellemzően csak másodsorban rendelkezik. A Ptk. 6:138. § rendelkezése a szerződésszegés közös szabályai élén rögzíti a jogosultnak a szolgáltatás követelésére való, a szerződésszegés ellenére fennálló jogát, a szavatossági jogok ún. kétlépcsős rendszere az első lépcsőben alapvetően az eredeti hitelezői érdek kielégítését igyekszik elérni (kijavítás vagy kicserélés útján).

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave