Mivel az arra rászorulók számára a jogi segítségnyújtás, illetve a perbeli költségmentesség keretében megfelelően biztosított a pártfogó ügyvédi képviselet lehetősége, alkotmányosan is helytálló követelmény, hogy a perek szakszerű vitele, a tisztességes és időszerű eljárás biztosítása érdekében a polgári perrendtartás főszabályként előírja a kötelező jogi képviseletet. A szakszerűség azonban csak akkor biztosítható, ha a fél személyes előadásaival, nyilatkozataival nem ronthatja le jogi képviselőjének eljárási cselekményeit. Ily módon a törvény megfosztja a felet az őt egyébként korlátozás nélkül megillető perbeli előadási képességtől. Ez azt jelenti, hogy kötelező jogi képviselet esetén a fél személyes előadásai, nyilatkozatai, egyéb eljárási cselekményei hatálytalanok, azokat úgy kell tekinteni, mintha a fél nem is végzett volna eljárási cselekményt. (Természetesen kivételt jelentenek a fél által csak személyesen elvégezhető cselekmények, mint pl. személyes meghallgatás, apai elismerő nyilatkozat). Mindez persze azt is jelenti, hogy a jogi képviselők felelőssége megnő, hiszen esetleges mulasztásaikat a fél nem pótolhatja. Tartalmilag továbbra is helytálló a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) döntése, amely szerint, ha a bíróság által kirendelt pártfogó ügyvédet a fél nem veszi igénybe, az emiatt jogi képviselő ellenjegyzése nélkül benyújtott felülvizsgálati kérelem hatálytalan, azt a bíróság hivatalból elutasítja. (BH2000. 361.) A döntésben foglalt általános elvet emelte a Pp. 74 §-ának (2) bekezdése törvényi szintre, azzal, hogy ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő felet a bíróság a perorvoslattal támadott határozatban tájékoztatta jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről és a fél a perorvoslati kérelmet személyesen eljárva terjesztette elő, a perorvoslati kérelmet a bíróság végzéssel visszautasítja. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, csakúgy, mint a keresetlevelet visszautasító végzés ellen.