Az eljáró bíróság számára hivatalból és kérelemre is van lehetőség arra, hogy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezze az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt szabályoknak megfelelően. [Pp. 130. § (1) bek.] Az előzetes döntéshozatali eljárást a bíróság az eljárás bármely szakaszában kezdeményezheti. Bár a korábbiakban erről már esett szó, röviden érdemes megismételni, hogy előzetes döntéshozatali eljárásnak abban az esetben van helye, ha a tagállami bíróság egy konkrét jogkérdésben a hazai és az uniós jog közötti összhang hiányát észleli, egyúttal az uniós jog értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatban felmerülő problémákat, kérdéseket kívánja tisztázni. Az előzetes döntéshozatali eljárás leginkább egy a tagállamok bíróságai és az Európai Unió Bírósága közötti együttműködést jelenti, amelynek keretében bármelyik uniós tagállam bírósága az Európai Unió Bíróságától kérhet előzetes döntést abban az esetben, ha az uniós joggal összefüggésben érvényességi vagy értelmezési problémája merülne fel. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, amely végzését a bíróság maga is megváltoztathatja. [Pp. 130. § (2) bek.] A bíróság a végzésében – amelyben az eljárás felfüggesztéséről is határoz – megjelöli azt a kérdést, amelyben az Európai Unió Bírósága előzetes döntését igényli. A kérdésen túl a bíróság köteles ismertetni a tényállást, a vonatkozó hazai jogszabályi rendelkezéseket, valamint a releváns uniós jogi aktusokat, amelyek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését megalapozzák. A bíróság a fenti kötelezettségének a végzésben feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben köteles eleget tenni. A bíróság a végzését az Európai Unió Bírósága részére történő kézbesítéssel egyidejűleg az igazságügyért felelős miniszter részére is meg kell, hogy küldje. A miniszter számára ez a kézbesítés ugyanakkor pusztán tájékoztatási célokat szolgál, vagyis a végzéssel összefüggésben direkt cselekvési kötelezettsége nincsen.