Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


A felelősségre vonás alternatív megközelítése

1452  A nemzetközi büntetőjognak a repressziót középpontba helyező megközelítése önmagában nem képes kezelni a posztkonfliktusos helyzeteket. Jóllehet a nemzetközi büntetőjog céljai között szerepel a tényfeltárás, az elkövetett bűncselekmények hivatalos elismerésének biztosítása és az áldozati részvétel biztosítása, a büntetőeljárás során ezek a tényezők óhatatlanul háttérbe szorulnak. A büntetőbíráskodás mellett ezért fontos az tényfeltáró és békéltető bizottságok (truth and reconciliation commissions) felállítása. Ezeknek a bizottságoknak a feladata az események hiteles feltárása, dokumentálása, és egyúttal az elkövető szembesítése az áldozattal. Ideális esetben az eljárás során az elkövető megbánja az általa elkövetett bűncselekményeket, azokról részletes beismerő vallomást tesz, és az áldozat kompenzációban részesül. A bizottság munkájában való részvétellel az elkövető ugyanakkor amnesztiában részesülhet. Egyes megfigyelők szerint ezek a társadalmi megbékélés hasznos eszközei, ám ha az igazságtételi és békéltető bizottság előtti megjelenés kiváltja a büntetőeljárás lefolytatását, az nehezen egyeztethető össze a Nemzetközi Büntetőbíróság által előírt pönalizációs kötelezettséggel. Ennek ellenére tényfeltáró és békéltető bizottságot az elmúlt 20 évben több mint 30 országban hoztak létre. Az intézmény prototípusának a dél-afrikai bizottság számít, amelyet 1995-ben állítottak fel Desmond Tutu érsek vezetésével. Ez a bizottság az 1960 és 1994 között, az apartheid-rezsim időszakában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket vizsgálta, és célja a jogsértések feltárása, az áldozatok kárpótlásának biztosítása, illetve amnesztiakérelmek elbírálása volt. A bizottság 2001-ben fejezte be működését, 7116 ügyet vizsgált, 21 000 áldozat vallomását vette fel, és 1167 főnek adott amnesztiát.845

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave