Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


A NATO létrejötte, változása

1507  Az államok évezredek óta kötnek katonai szövetségeket. Leggyakrabban az a céljuk, hogy a szövetségben részt vevők együtt lépjenek föl valamilyen közös ellenséggel szemben. Ez az utóbbi egyaránt lehet egy másik szövetség, mint az első világháborúban, vagy egy fenyegetőnek tekintett állam, mint a második világháborúban, illetve a kettő valamilyen kombinációja, mint a hidegháborúban (46). Míg az első világháborúban az egymással szemben álló felek gyorsan szövetséget kötöttek, addig a másodikban a revansista náci Németországnak eleinte inkább voltak követői, mintsem szövetségesei. Végül a hidegháború ugyan a NATO és a Varsói Szerződés közötti szembenállásként is leírható, valójában a NATO-n belüli összefogás a Szovjetunió katonai erejét és előretolt közép-európai jelenlétét kívánta kiegyenlíteni. Következésképpen a katonai szövetségek elsődleges célja az erőegyesítés, az erőviszonyok kiegyenlítésének szándékával. A katonai szövetségek másik célja az, hogy a katonailag gyengébb államok az erősebbekre hagyatkozhassanak, és így szabaduljanak meg attól, hogy gyengeségüket ellensúlyozandó egyedül kényszerüljenek – sokszor reménytelen – versenyre feltételezett vagy nagyon is valódi ellenségükkel. Ez egy kis állam számára aszimmetrikus biztonsági helyzetben különösen fontos lehet, hiszen egyedül soha nem tudja kiegyenlíteni egy nagyhatalom erejét.

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave