Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


A külföldi tulajdonnal való bánásmód

1621  A nemzetközi szokásjog számos, a külföldiek tulajdonát védő szabályt tartalmaz. E szabályok kialakulásának első szakasza a világgazdasági fejlődéshez, a világgazdasági globalizáció első nagy hullámához, az első világháborút megelőző időszakhoz köthető. Ebben az időszakban a fejlődő, elsősorban latin-amerikai államok azt igyekeztek elérni, hogy gazdasági érdekeltségeik védelmét a fejlettebb államok a katonai erő alkalmazása helyett jogi keretek között érvényesítsék. Az utóbbiak arra hivatkoztak, hogy a nemzetközi jog tartalmaz olyan szabályokat, amelyek előírják, hogy a külföldieket és tulajdonukat milyen bánásmódban kell részesíteni, így elsősorban meghatározzák a jogszerű kisajátítás feltételeit és tartalmaznak egy úgynevezett minimális elbánásbeli követelményt. Az első világháborút követően a Szovjetunió létrejöttével, majd különösen 1945 után a szocializmus elterjedésével és a gyarmati rendszer megszűnése után a fejlődő állam színre lépésével a külföldi befektetések nemzetközi jogi szabályozásának újabb szakasza érkezett el. A korábban többé-kevésbé egységesen a magántulajdon alapján álló politikai rendszerek mellett megjelentek a magántulajdont tagadó politikai rendszerek, a gyarmati sorból kikerült államok részéről pedig meghatározó igényként jelentkezett a természeti erőforrásaik feletti önrendelkezési jog. Ezekben az államokban bevett gyakorlattá vált a magántulajdon államosítása, amely széles körben érintett külföldi érdekeltségeket is. Következésképpen, míg a tőkeexportőr fejlett államok célja továbbra is a beruházások védelmére vonatkozó, minél magasabb szintű nemzetközi jogi védelem kialakítása volt, a szocialista és a fejlődő államok az állami szuverenitást és természeti erőforrások feletti önrendelkezést hangsúlyozták. Mivel az utóbbiak többségben voltak az ENSZ Közgyűlésében, a testület számos határozatot hozott a természeti erőforrások feletti önrendelkezésről. Ezek az önrendelkezés megerősítése mellett rendelkeztek a külföldi befektetésekkel kapcsolatos jóhiszemű bánásmódról és a kisajátítás esetén fizetendő kártalanításról is.935 Az új világgazdasági rend (New International Economic Order) kialakítását célzó törekvés keretében fogadták el Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről nyilatkozatot.936 Ennek alapján dolgozták ki a transznacionális vállalatokra vonatkozó normák tervezetét, amely azonban nem tartalmazott jogilag kötelező normákat, alapvetően a fejlődő államok jogi-politikai álláspontját tükrözte és végül nem is került elfogadásra. A fejlett államok álláspontját az OECD keretei között először az 1976-ban elfogadott, A beruházásokra és a multinacionális vállalatokra vonatkozó nyilatkozat tükrözte,937 amely tartalmazta az OECD-nek a multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatását is.938 Ezeket azóta többször felülvizsgálták és számos nem OECD-állam is csatlakozott hozzájuk.

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave