Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


A viták békés rendezésének alapnormája

1777  A nemzetközi közösség létformája kettős, egyszerre jellemzi azt a konfliktus és az együttműködés. Az államok érdekei ugyanis egyszerre diktálják mind a kettőt, és a változások kikényszerítése csupán a konfliktusok vállalása útján lehetséges. A területi igények, politikai félelmek vagy gazdasági okok miatt kialakuló konfliktusok mögött mindig valamilyen konkrét kérdésre vagy kérdésekre irányuló vita húzódik meg, és az érintett államok közötti ellentmondás folyamatosan újratermelődik. Ha a konfliktus nem intenzív, azt a nemzetközi jogban «helyzetnek», ha intenzív, akkor «vitának» nevezik a nemzetközi jogászok. A «helyzetben» az érintett felek között nincs szükségszerűen véleménykülönbség, míg a „vita” során a felek között valamilyen jogi vagy ténykérdésben a jogi értékelés eltérő. Egy helyzetben nincs szükség vitarendezésre, egy viszály esetében azonban van.989 A 2011-ben a Grúzia és Oroszország közötti jogvitában990 az orosz fél arra hivatkozott, hogy a felek között nincs vita, hanem csak egy helyzet van közöttük. A bíróság megállapította: az a kérdés, hogy van-e a felek között vita, érdemi kérdés, bizonyítás tárgya lehet és a bíróság a tények alapján megállapíthatja, hogy fennáll-e a felek között vita, és a konkrét esetben a vitának azzal a szerződéssel kell kapcsolatosnak lennie, amire a bíróság a joghatóságát alapítja. Az államközi viták politikai és nemzetközi jogi jellege nem választható el egymástól.

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave