Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál, Valki László (szerk.)

Nemzetközi jog

2., átdolgozott kiadás


Ideiglenes intézkedés

1838  Még a per érdemi szakasza előtt megtörténhet, hogy valamelyik fél – rendszerint a felperes – ideiglenes intézkedést kér a bíróságtól, vagy a bíróság saját kezdeményezésére dönt ilyenről. Az ideiglenes intézkedés megtételének előfeltétele, hogy a bíróságnak legalábbis prima facie joghatósága legyen. A bíróság – különösen fegyveres konfliktusok vagy ilyennel fenyegető helyzet esetén – elfogad ilyen intézkedéseket, amelyeknek a célja a felek visszatartása a helyzet visszafordíthatatlan megváltoztatásától. Így amikor Kambodzsa 2011 áprilisában a Preah Vihear templom térségében folytatott katonai műveletek ellen ideiglenes intézkedést kért az 1962-ben az ügyben hozott ítélet értelmezéséről folyó vitában,1022 akkor a bíróság három hónap alatt döntött és a templom körüli övezetet demilitarizálta.1023 Tipikus megnyilvánulása az „ideiglenes rendszabálynak” – ahogyan a lépést a statútum 41. cikke nevezi – a Costa Rica és Nicaragua vitájában elfogadott ideiglenes intézkedés, amely arra kötelezi a feleket, hogy „tartózkodjanak bármely olyan cselekedettől, amely súlyosbítja vagy kiterjeszti a bíróság előtti vitát, vagy nehezíti annak eldöntését”.1024 Az ideiglenes intézkedés kötelezi a feleket. Ezt a bíróság abban a LaGrand-ügyben1025 erősítette meg, amelyben Németország állampolgárának tervezett Egyesült Államokbeli kivégzése előtt 27 órával nyújtott be ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, 1992-ben. A bíróság a statútum teleologikus értelmezésével (437) megállapította, hogy az ideiglenes intézkedés azért kötelező, mert arra van szükség az ítélkező funkció hatékony ellátásához. A Jadhav (India v. Pakisztán) ügyben a 2017-ben kibocsátott ideiglenes intézkedés a Pakisztánban kémkedéssel vádolt indiai állampolgár, Kulbhushan Sudhir Jadhav életét mentette meg, azt követően, hogy az indiai kérelem benyújtásának másnapján a Nemzetközi Bíróság elnöke levélben hívta fel a pakisztáni miniszterelnököt arra, hogy a halálra ítélet indiai férfi ügyében tartózkodjanak az ítélet végrehajtásától.

Nemzetközi jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave