Tartalomjegyzék

• NEMZETKÖZI JOG
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. RÉSZ A nemzetközi jog fogalma, története, sajátosságai
  • chevron_right1. fejezet A nemzetközi jog fogalma, története
    • I. A nemzetközi jog fogalma
    • chevron_rightII. A nemzetközi jog története
      • A) Az ókor
      • B) A középkor
      • chevron_rightC) Az újkor
        • 1. A felfedezések korától a francia forradalomig
        • 2. A francia forradalomtól az első világháborúig
        • 3. A két világháború között
        • 4. A második világháborútól a hidegháború végéig
        • 5. A hidegháború óta eltelt időszak
  • chevron_right2. fejezet A nemzetközi jog sajátosságai
    • chevron_rightI. A nemzetközi jog természete
      • A) A természetjogi szemlélet
      • B) A pozitivista akarati szemlélet
      • C) A normativista-neopozitivista szemlélet
      • D) A szociológiai-politológiai szemlélet
    • II. A nemzetközi jog és a belső jog eltérő sajátosságai
    • chevron_rightIII. A nemzetközi jog szankciórendszere
      • A) Jog és szankció
      • B) A nemzetközi jogi szankció három alaptípusa
      • chevron_rightC) A szankcióalkalmazás jellemzői a gyakorlatban
        • 1. Tényszerű következmény, nem jogkövetkezmény
        • 2. Politikai feszültséget kelt
        • 3. Alkalmazóját veszteségek érik
        • 4. Erőviszonyoktól függ
        • 5. Inkább befolyásoló, mint kényszerítő tényező
        • 6. Az alkalmazás csekély valószínűsége
        • 7. Az együttműködési készség csökkenése
    • chevron_rightIV. A nemzetközi jog funkciói
      • A) Az emberek rendezett együttélésének biztosítása
      • B) A nemzetközi rend védelme, stabilizálása
      • C) Az államok egyenlőtlenségének ellensúlyozása
      • D) A nemzeti jogrendszerek összekapcsolása
      • E) A politikai kultúra közvetítése
      • F) A nemzetközi döntéshozatal és jogalkotás szabályozása
      • G) A nemzetközi konfliktusok megoldásának elősegítése
• chevron_rightII. RÉSZ Önrendelkezés, szuverenitás, állam
  • chevron_right3. fejezet A népek önrendelkezési joga
    • I. Az önrendelkezési jog kialakulása
    • II. Az önrendelkezési jog tartalma
    • III. Önrendelkezési jog és az uti possidetis elve
    • IV. Az önrendelkezési jog mai szerepe
  • chevron_right4. fejezet Az állam szuverenitása
    • I. A szuverenitás fogalmának kialakulása
    • II. A szuverenitás mai tartalma
    • III. A szuverén államok jogi egyenlősége
    • IV. Szuverenitás a kölcsönös függések globális rendszerében
  • chevron_right5. fejezet A nemzetközi jog alanyai
    • I. Az állam
    • II. Az állam alkotóelemei
    • chevron_rightIII. A nemzetközi jog további alanyai
      • A) Nemzetközi szervezetek
      • B) Természetes személyek
      • C) Jogi személyek
      • D) A Szentszék
      • E) Máltai Lovagrend, Vöröskereszt
      • F) Népek és nemzeti felszabadító mozgalmak
  • chevron_right6. fejezet Az állam keletkezése, megszűnése és az államutódlás
    • I. Az állam keletkezése és megszűnése
    • chevron_rightII. Az államutódlás
      • A) Az államutódlás fajtái
      • B) A nemzetközi jogi szabályozás
  • chevron_right7. fejezet Az államok és a kormányok elismerése
    • chevron_rightI. Államelismerés
      • A) Az államelismerés formái
      • B) Az államelismerés joghatásai
      • C) Az elismerési kötelezettség, illetve tilalom
    • II. A kormányok elismerése
    • III. Összefüggések az állam- és a kormányelismerés között
• chevron_rightIII. RÉSZ A nemzetközi jog forrásai és viszonyuk a belső joghoz
  • chevron_right8. fejezet A nemzetközi jog forrásai
    • chevron_rightI. Bevezetés
      • A) A nemzetközi jog forrásai általában
      • B) A nemzetközi jog forrásai a Nemzetközi Bíróság Statútumában
    • chevron_rightII. A nemzetközi szokásjog
      • A) A nemzetközi szokásjog lényege
      • chevron_rightB) Az államok gyakorlata
        • 1. Időbeliség
        • 2. Egységesség és folytatólagosság
        • 3. Hogyan ismerhető meg az állami gyakorlat?
      • chevron_rightC) Az opinio juris
        • 1. Általában
        • 2. Tiltakozás és hozzájárulás
      • D) Új szokásjogi szabály kialakulása
      • E) Regionális és helyi szokás
    • III. Általános jogelvek
    • chevron_rightIV. A nemzetközi jog egyéb forrásai
      • A) Egyes nemzetközi szervezetek egyes határozatai
      • B) Egyoldalú aktusok (cselekmények vagy és cselekvéstől tartózkodás)
    • chevron_rightV. Kisegítő eszközök
      • A) Bírói döntések
      • B) Tudós szerzők
    • VI. A jogforrások megkülönböztetése – jus cogens és jus dispositivum kötelezettségek
    • VII. A jogforrások megkülönböztetése: az erga omnes és az inter partes jogok, illetve kötelezettségek
    • VIII. Relatív szerkezet, objektivizálódás és objektív rezsimek
    • IX. A jogforrási hierarchia kérdése
    • chevron_rightX. A nemzetközi soft law
      • A) A soft law fogalmának kétféle meghatározása
      • B) A puha jog (puha rendelkezések)
      • C) A puha megegyezések
      • D) A puha jog és a puha megegyezések érvényesülése
  • chevron_right9. fejezet A nemzetközi szerződések joga
    • I. A szerződések térhódítása a szokásjoggal szemben
    • II. A szerződési jog kodifikációja
    • III. A nemzetközi szerződés meghatározása, megnevezése
    • chevron_rightIV. A szerződéskötési eljárás
      • A) Előzetes tárgyalások, a tárgyalások alapját képező szöveg keletkezése
      • B) Meghatalmazás
      • C) Tárgyalások
      • D) Parafálás
      • E) A kötelezőként elismerés módozatai
      • F) A hatálybalépés további feltételei
      • G) A letéteményes és beiktatás a főtitkárnál
    • V. Pacta sunt servanda, a szerződés hatálya és a harmadik államok helyzete
    • chevron_rightVI. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások
      • A) A fenntartás célja, fogalma
      • B) A fenntartás jogi hatása
      • C) Kifogás a fenntartással szemben
      • D) A fenntartás korlátai
    • chevron_rightVII. A szerződések értelmezése
      • A) A szerződésértelmezés módszerei
      • B) Az értelmezés alanyai
      • C) Többnyelvű szövegek
      • D) Az időben változó jelentés
    • VIII. Szerződésmódosítás, a szerződések megváltoztatása
    • chevron_rightIX. A szerződések megszűnése
      • chevron_rightA) A szerződés megszűnése a felek akarata alapján
        • 1. Idő eltelte vagy esemény bekövetkezése
        • 2. Felmondás
        • 3. A felek egyetértése és a desuetudo
        • 4. Új szerződés megkötése
      • B) A teljesítés
      • chevron_rightC) Szerződések megszűnése a felek akaratától függetlenül
        • 1. A felek számának lecsökkenése
        • 2. Lehetetlenülés
        • 3. Lényeges szerződésszegés
        • 4. A körülmények alapvető megváltozása
        • 5.  Diplomáciai és konzuli kapcsolatok megszakítása, államutódlás, háború
    • chevron_rightX. A szerződések érvénytelensége
      • chevron_rightA) Semmisségi okok
        • 1. Kényszer
        • 2. Jus cogensbe ütközés
      • chevron_rightB) Megtámadási okok
        • 1. A szerződéskötésre vonatkozó belső jogi szabály szemmel látható megsértése
        • 2. A meghatalmazás túllépése
        • 3. Tévedés
        • 4. Megtévesztés
        • 5. Megvesztegetés
    • XI. A szerződés érvénytelensége, megszűnése és felfüggesztése esetén követendő eljárás és a joghatások
    • XII. A nemzetközi szervezetek szerződéseinek jogát kodifikáló 1986. évi egyezmény
  • chevron_right10. fejezet A belső jog és a nemzetközi jog viszonya
    • I. Bevezetés
    • chevron_rightII. A monizmus és a dualizmus
      • chevron_rightA) A monizmus
        • 1. A radikális monizmus
        • 2. A mérsékelt monizmus
      • chevron_rightB) A dualizmus
        • 1. A radikális dualizmus
        • 2. A mérsékelt dualizmus
    • III. A nemzetközi jog nézőpontja: a normatív helyzet
    • chevron_rightIV. A belső jog nézőpontja: a nemzetközi jog alkalmazása a belső jogban
      • A) A nemzetközi jog megjelenítése a belső jogban
      • B) Rangviszonyok a belső jogban
    • chevron_rightV. A magyar jogrendszer és a nemzetközi jog
      • chevron_rightA) A nemzetközi jog magyar joggá válása
        • 1. Az általános nemzetközi jog a magyar jogban
        • 2. A nemzetközi szerződések belső joggá válása
      • chevron_rightB) Rangviszonyok a magyar jogban
        • 1. A szokásjog és az általános jogelvek
        • 2. A nemzetközi szerződések és a belső jog rangviszonyai
        • 3. Eljárási kérdések a rangviszonyok érvényre juttatása során
    • VI. Az uniós jog és a magyar jog
• chevron_rightIV. RÉSZ A joghatóság, mentesség a joghatóság alól, a diplomáciai és a konzuli jog
  • chevron_right11. fejezet A joghatóság
    • I. A joghatóság szerepe a nemzetközi jogban
    • chevron_rightII. Jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási joghatóság
      • A) Jogalkotási joghatóság
      • B) Végrehajtási joghatóság
      • C) Jogalkalmazási joghatóság
    • chevron_rightIII. Büntető, közigazgatási és polgári jogi joghatóság
      • chevron_rightA) A büntető joghatóság
        • 1. Területi joghatóság (ad 1–2.)
        • 2. Személyi joghatóság (ad 3.)
        • 3. A passzív személyiség elve (ad 4.)
        • 4. A védelmi elv (ad 5‒6.)
        • 5. Az univerzális joghatóság elve (ad 7.)
      • chevron_rightB) Közigazgatási, versenyjogi, adójogi joghatóság
        • 1. Közigazgatási jog ‒ általában
        • 2. Versenyjog
        • 3. Adózás
        • 4. A fogyasztóvédelmi joghatóság
      • C) Polgári jogi joghatóság
  • chevron_right12. fejezet Az államimmunitás
    • chevron_rightI. Az immunitás fogalma, kialakulása és fajtái
      • chevron_rightA) Fogalom, kialakulás
        • 1. Elméleti alapok
        • 2. Az államimmunitás tág értelmezése a 19–20. században
        • 3. Az immunitás szűkülése: a funkcionális immunitás
      • B) Az immunitás fajtái
      • C) Államimmunitás kontra egyéni büntetőjogi felelősség
    • chevron_rightII. Az államimmunitás
      • A) Az állam fogalma az immunitás összefüggésében
      • B) Az államimmunitás alóli kivételek
      • C) Az immunitásról való lemondás
      • D) Immunitás és végrehajtás
    • chevron_rightIII. Állam- és kormányfők, külügyminiszterek immunitása
      • A) Hivatalban lévő állam- és kormányfők, illetve külügyminiszterek immunitása
      • B) Volt állam- és kormányfők, illetve külügyminiszterek immunitása
      • C) Egyéb állami vezetők immunitása
    • chevron_rightIV. Egyéb speciális státusok és az azokkal járó mentességek
      • A) Diplomáciai és konzuli mentesség
      • B) Különleges diplomáciai missziók
      • C) Az ENSZ kiváltságai és mentességei
      • D) Az ENSZ szakosított intézményeinek kiváltságai és mentességei
      • E) Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való képviselete
      • F) A nemzetközileg védett személyek, valamint a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények
  • chevron_right13. fejezet A diplomáciai és a konzuli jog
    • chevron_rightI. A diplomáciai jog
      • A) A diplomáciai kapcsolatok története, jelentősége
      • B) A diplomáciai jog forrásai
      • C) A diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszűnése
      • D) A diplomáciai képviselet személyzete és feladatköre
      • chevron_rightE) A diplomáciai könnyítések, kiváltságok, mentességek
        • 1. A kiváltságok és mentességek természete
        • 2. A képviselet helyiségeinek sérthetetlensége
        • 3. A diplomáciai menedékjog
        • 4. A diplomáciai poggyász és a szabad érintkezés egyéb módjai
        • 5. A diplomaták személyéhez fűződő mentességek
        • 6. A vagyontárgyakhoz kapcsolódó mentességek
        • 7. Lobogó- és címerhasználat, egyéb kiváltságok és könnyítések
        • 8. Lemondás a mentességről
    • chevron_rightII. A konzuli jog
      • A) A konzuli kapcsolatok története, jelentősége, forrásai
      • chevron_rightB) A konzuli kapcsolatok létesítése és a konzuli képviselet személyzete
        • 1. A konzuli kapcsolatok létesítése
        • 2. A konzuli képviselet személyzete
      • C) A konzuli képviselet feladatköre
      • chevron_rightD) A konzuli könnyítések, kiváltságok, mentességek
        • 1. A konzuli képviseletre vonatkozó könnyítések
        • 2. A konzuli képviseletre vonatkozó kiváltságok
        • 3. A konzuli képviseletre vonatkozó mentességek
        • 4. A konzuli képviselőkre vonatkozó mentességek
        • 5. A kiváltságok és mentesség kezdete és vége, lemondás a mentességről
      • E) Konzuli védelem a magyar és az uniós jogban
• chevron_rightV. RÉSZ A terület és használata
  • chevron_right14. fejezet Az állam, az államterület és az államhatárok
    • I. Állam, államterület
    • II. Államterületnek nem minősülő területek
    • chevron_rightIII. Államhatárok
      • A) A nemzetközi jog és az államhatárok
    • chevron_rightIV. Az államterület megszerzése
      • A) Szárazföldi terület és államterület
      • B) Hogyan szerzi meg az állam a saját területét?
      • C) Hogyan szerzi meg az állam más államok területét?
      • D) Területszerzés a 21. században
  • chevron_right15. fejezet A tengerek és a sarkvidékek
    • chevron_rightI. A tengerjog
      • A) Az alapvonal
      • B) A belvizek
      • C) A szigetközi tenger
      • D) A parti tenger
      • E) A nemzetközi tengerszorosok
      • F) A nemzetközi tengeri csatornák
      • G) A nemzetközi vizek
      • H) A csatlakozó övezet
      • I) A kizárólagos gazdasági övezet
      • J) A kontinentális talapzat
      • chevron_rightK) A nyílt tenger
        • 1. A szabad halászat
        • 2. A hajóátvizsgálási jog
        • 3. A kalózkodás
        • 4. A rabszolga-kereskedelem
        • 5. Az illegális műsorszórás
        • 6. Az üldözés joga
        • 7. Hajózási balesetek a nyílt tengeren
        • 8. Nyílt tengeri hajótörések
        • 9. A tengerfenék kincseinek kiaknázása, a mélytengeri tengerfenék
    • II. A sarkvidékek
  • chevron_right16. fejezet A légtér
    • I. A légtér meghatározása és jogi helyzete
    • II. A nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi chicagói egyezmény
    • III. A kétoldalú megállapodások rendszere
  • chevron_right17. fejezet A folyók
    • I. A folyók jogi szabályozásának története
    • chevron_rightII. A Dunára vonatkozó szabályok
      • A) A belgrádi Duna-egyezmény
      • B) Szófiai egyezmény a Duna védelméről
      • C) Magyarország egyéb vízügyi egyezményei
    • III. A vízfolyások nem hajózási célú használatának szabályozása
    • IV. A Bős‒Nagymaros-ügy
  • chevron_right18. fejezet A világűr
    • I. A világűr-tevékenység története
    • II. A világűrjog intézményrendszere és az alapszerződések
    • chevron_rightIII. A világűrjog fő csomópontjai
      • A) Szuverenitás vagy nemzetköziesítés? Elhatárolás, joghatóság, geoszinkron pálya
      • B) Békés felhasználás
      • chevron_rightC) Távérzékelés és közvetlen műholdas műsorszórás
        • 1. Távérzékelés
        • 2. Műholdas közvetlen műsorszórás
      • chevron_rightD) Biztonság az űrben
        • 1. Az űrhajósok mentése, az objektumok visszaszolgáltatása
        • 2. Környezetszennyezés a világűrben
        • 3. Nukleáris erőforrások használata
      • E) Regisztráció és űrfelelősség
      • F) A Hold-megállapodás
      • G) Kitekintés
  • chevron_right19. fejezet Az emberiség egészének javát szolgáló területek, erőforrások
    • chevron_rightI. Az emberiség közös öröksége
      • A) Az emberiség közös örökségének tárgyai
      • chevron_rightB) Az emberiség közös örökségének doktrínája
        • 1. A hozzáférés feltételei
        • 2. A használat szabályai
        • 3. Az EKÖ kiaknázásából fakadó hasznok és előnyök megosztása
      • C) A mélytengerfenéki bányászat és az ökoszisztémák megőrzése
    • II. Az emberiség közös ügye
    • III. A világörökség
  • chevron_right20. fejezet A környezetvédelem
    • I. A környezetvédelmi szabályozás története
    • chevron_rightII. A nemzetközi környezetvédelem szervezeti keretei
      • A) UNEP
      • B) GEF: Globális Környezeti Alap
      • C) A felek konferenciája
      • D) IPCC
    • chevron_rightIII. A nemzetközi jog forrásai a környezetvédelmi szabályozásban és a szabályozás technikái
      • chevron_rightA) Szerződési jog
        • 1. Keretegyezmények
        • 2. Mellékletek, listák
        • 3. Jegyzőkönyvek
      • B) Szokásjog
    • chevron_rightIV. A szabályozás területei
      • A) Az atmoszféra védelme
      • B) Az ózonpajzs védelme
      • chevron_rightC) Éghajlatváltozás
        • 1. A kiotói jegyzőkönyv
        • 2. A párizsi globális éghajlatváltozási megállapodás
      • D) A világűr környezetvédelme
      • chevron_rightE) A tengeri környezet védelme
        • 1. A tengerszennyezés
        • 2. A tengeri élővilág védelme
      • F) Az Antarktisz környezetvédelme
      • chevron_rightG) A fauna és a flóra védelme
        • 1. Egyes fajták védelme
        • 2. Az állatok és növények élőhelyeinek védelme
        • 3. Az állatokat vándorlásuk során védő egyezmények
        • 4. A veszélyeztetett fajokkal folytatott kereskedelem korlátozása
        • 5. A biológiai sokféleség védelme
      • chevron_rightH) A különösen veszélyes tevékenységek
        • 1. A veszélyes hulladékok kezelése
        • 2. Ipari balesetek
• chevron_rightVI. RÉSZ Az egyén helyzete
  • chevron_right21. fejezet Univerzális és regionális emberi jogok
    • I. Az emberi jogok csoportjai
    • II. Természetjogi felfogás, univerzalizmus, kulturális relativizmus
    • III. A nemzetközi jogi védelem jellemzői
    • chevron_rightIV. Az emberi jogi szerződések sajátosságai
      • A) Fenntartások tételének korlátozottsága
      • B) A szerződésértelmezés
      • C) Az emberi jogok korlátozhatósága
      • D) A felmondás
      • E) A végrehajtás ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok
    • chevron_rightV. Emberi jogok védelme az ENSZ keretében
      • A) Az ENSZ Alapokmánya
      • B) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
      • chevron_rightC) Az ENSZ emberi jogi intézményei
        • 1. Emberi Jogok Bizottsága (1946–2006)
        • 2. Emberi Jogi Tanács (2006–)
        • 3. Emberi jogi főbiztos
      • D) Az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények
      • E) Végrehajtási mechanizmusok
      • F) A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
      • G) A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya
      • H) A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma
    • VI. A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalma
    • chevron_rightVII. Az emberi jogok regionális védelme
      • chevron_rightA) Az európai védelem
        • 1. Európa Tanács
        • 2. Az emberi jogok európai egyezménye
        • 3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága
        • 4. A kínzás, a megalázó vagy embertelen bánásmód és büntetés megelőzésére szolgáló európai egyezmény
        • 5. Az európai szociális karta
      • B) Az emberi jogok amerikai védelme
      • C) Az emberi jogok afrikai védelme
  • chevron_right22. fejezet A kisebbségek nemzetközi jogi védelme
    • I. A védelem tárgya és alapelvei
    • II. A védelem történeti előzményei
    • III. Az ENSZ által nyújtott védelem
    • IV. Az Európa Tanács két egyezménye
    • V. A strasbourgi esetjog
  • chevron_right23. fejezet Állampolgárság, idegenjog
    • chevron_rightI. A természetes személyek állampolgársága
      • A) Az állampolgárság szabályozása: belső jogi vagy nemzetközi jogi kompetencia?
      • chevron_rightB) Az állampolgárság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó elvek
        • 1. Az állampolgárság megszerzésének lehetséges esetei
        • 2. A többes állampolgárság kérdése
        • 3. Az állampolgárság elvesztése
    • II. A jogi személyek honossága
    • chevron_rightIII. A külföldiekkel szembeni bánásmód szabályai
      • 1. Nemzeti bánásmód versus nemzetközi minimum standard
      • 2. A diplomáciai védelem
  • chevron_right24. fejezet A menekültjog
    • I. Fogalmak, nagyságrend, keletkezés
    • II. Egyetemes és regionális védelmi kategóriák
    • III. A menekültjog alapelvei
    • chevron_rightIV. A genfi egyezmény kulcsfogalmai
      • A) Az üldözés és a védelem
      • B) Az üldözés öt oka
      • C) A jól megalapozott félelem
      • D) Az eljárás és az elismert menekült jogai
      • E) A menekültstátus megszűnése
      • F) Kizárás a menekülteknek járó védelemből
    • V. A kiegészítő védelem
    • VI. Belső menekültek
    • VII. Összefoglalás
  • chevron_right25. fejezet Nemzetközi büntetőjog
    • I. A nemzetközi büntetőjog fogalma
    • II. A nemzetközi büntetőjog története
    • chevron_rightIII. Nemzetközi bűncselekmények
      • A) Háborús bűncselekmények
      • B) Emberiesség elleni bűncselekmények
      • C) Népirtás
      • D) Agresszió
    • chevron_rightIV. Transznacionális bűncselekmények
      • A) Kalózkodás
      • B) Terrorizmus
    • chevron_rightV. A nemzetközi büntetőjog intézményrendszere
      • A) Az eseti (ad hoc) nemzetközi büntetőtörvényszékek
      • B) A Nemzetközi Büntetőbíróság
      • C) Hibrid nemzetközi büntetőtörvényszékek
      • D) A nemzeti bíróságok szerepe a nemzetközi büntetőjog érvényesítésében
    • VI. A felelősségre vonás alternatív megközelítése
• chevron_rightVII. RÉSZ Nemzetközi szervezetek
  • chevron_right26. fejezet Az Egyesült Nemzetek Szervezete
    • I. Az ENSZ létrehozása és mai szerepe
    • II. Az ENSZ céljai, működésének elvei és az „ENSZ-család”
    • chevron_rightIII. Tagság az ENSZ-ben
      • A) A tagság létrejötte
      • B) A tagság felfüggesztése és megszűnése
    • chevron_rightIV. Az ENSZ fő szervei
      • A) A Közgyűlés
      • B) A Biztonsági Tanács
      • C) A Titkárság
      • D) A Gazdasági és Szociális Tanács
      • E) A Gyámsági Tanács
      • F) A Nemzetközi Bíróság
    • V. Az ENSZ reformjának kérdése
  • chevron_right27. fejezet A NATO
    • I. A NATO létrejötte, változása
    • chevron_rightII. A washingtoni szerződés
      • A) A kollektív önvédelem
      • B) A szerződés hatálya
      • C) Tanácskozási kötelezettség
      • D) Haderő-fejlesztési kötelezettség
      • E) A szerződéshez való csatlakozás
    • chevron_rightIII. A NATO szervezete
      • A) Polgári szervek
      • B) Katonai szervek
  • chevron_right28. fejezet Az Európa Tanács
    • I. Az Európa Tanács létrejötte, tagsága
    • II. Az Európa Tanács céljai és eszközei
    • chevron_rightIII. Az Európa Tanács intézményei és működése
      • A) A Miniszteri Bizottság
      • B) A Parlamenti Közgyűlés
      • C) Egyéb intézmények
  • chevron_right29. fejezet Nemzetközi gazdasági szervezetek, nemzetközi gazdasági jog
    • I. Bevezető
    • chevron_rightII. Nemzetközi kereskedelmi jog
      • A) Az első nemzetközi kereskedelmi szervezetek
      • chevron_rightB) A WTO
        • 1. Tagság, felépítés, szervezetrendszer
        • 2. A GATT 1994 és a multilaterális árukereskedelmi egyezmények
        • 3. A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS)
        • 4. A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló megállapodás (TRIPS)
        • 5. A kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmus (TPRM)
        • 6. Megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (SCM)
        • 7. A vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (DSU)
      • chevron_rightC) Az árukereskedelmet szabályozó nemzetközi megállapodások
        • 1. A nyers- és alapanyagok kereskedelmének szabályozása
        • 2. Egyes speciális termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó szabályozás
    • chevron_rightIII. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
      • A) Előzmények
      • B) Az OECD szervezete
      • C) Az OECD tevékenysége
      • chevron_rightD) Az OECD szabályozási tevékenysége egyes gazdaságpolitikai területeken
        • 1. Adózás
        • 2. Fizetések liberalizációja
        • 3. Korrupció elleni harc
    • chevron_rightIV. Beruházásvédelem
      • chevron_rightA) A modern beruházásvédelmi jog kialakulása
        • 1. A külföldi tulajdonnal való bánásmód
        • 2. Nemzetközi szerződések a beruházásvédelem területén
      • B) A beruházásvédelmi egyezmények tartalma
      • C) A beruházási egyezmények vitarendezési mechanizmusai
      • D) Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség
    • chevron_rightV. Nemzetközi pénzügyi jog
      • chevron_rightA) Nemzetközi Valutaalap (IMF)
        • 1. Az IMF célja és tevékenysége
        • 2. Az IMF szervezete
        • 3. Hitelkeretek
        • 4. Az IMF pénzügyi forrásai
        • 5. Különleges lehívási jogok (SDR)
      • chevron_rightB) Világbank
        • 1. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)
        • 2. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)
        • 3. Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA)
        • 4. Globális Környezeti Alap (GEF) és egyéb vagyonkezelő alapok
• chevron_rightVIII. RÉSZ A felelősség és a békés vitarendezés
  • chevron_right30. fejezet Az államok és a nemzetközi szervezetek felelőssége
    • I. A nemzetközi felelősség mint a jogérvényesítés eszköze
    • II. Kodifikációtörténet
    • III. Az objektív felelősségi elmélet
    • chevron_rightIV. Az államfelelősség elméletének elemei
      • chevron_rightA) A felelősség keletkezése
        • 1. Kötelezettségszegés
        • 2. Betudás az államnak
        • 3. A jogsértést kizáró körülmények
        • 4. A kógens norma hatása
        • 5. Az okozatiság és a kár
      • chevron_rightB) A felelősség tartalma, a jogszerű állapot helyreállításának a kötelezettsége
        • 1. A jogsértés abbahagyása és a folyamatos teljesítés kötelezettsége
        • 2. A jóvátétel
      • chevron_rightC) A felelősség felhívása – a sértett és a felelős állam szerepe az eljárásban
        • 1. A sértett állam és a felelősség felhívására jogosult egyéb államok
        • 2. Eljárás a felelősség felhívása során
      • D) A felelősség önkéntes vállalása és a teljesítésre késztetés (ellenintézkedés)
    • V. A nemzetközi szervezetek felelőssége
  • chevron_right31. fejezet A vitarendezés nem bírói útjai
    • I. A viták békés rendezésének alapnormája
    • II. A diplomáciai eljárások
    • III. A nemzetközi szervezetek eljárásai
  • chevron_right32. fejezet Választottbíráskodás és a Nemzetközi Bíróság
    • I. Bevezetés
    • chevron_rightII. A választottbíráskodás
      • A) A választottbíráskodás mibenléte és fejlődése a nemzetközi jogban
      • B) A választottbíróságok összetétele és eljárása
      • C) A legfontosabb intézményes választottbíróságok
    • chevron_rightIII. A Nemzetközi Bíróság
      • A) Előzmények
      • chevron_rightB) Funkciói, szervezete
        • 1. Funkciói
        • 2. Szervezete
      • chevron_rightC) A peres eljárás
        • 1. A joghatóság
        • 2. Pergátló kifogások
        • 3. Ideiglenes intézkedés
        • 4. A per írásbeli szakasza
        • 5. A szóbeli tárgyalás
        • 6. Beavatkozás a perbe
        • 7. Távolmaradás
      • D) Az ítélet
      • E) A tanácsadó vélemény
      • F) A Nemzetközi Bíróság megítélése
• chevron_rightIX. RÉSZ Az erőszak alkalmazásának szabályai
  • chevron_right33. fejezet Háború, erőszak, agresszió
    • I. Háború, erőszak, agresszió
    • II. Az 1945 előtti jogi helyzet
    • chevron_rightIII. A fegyveres erőszak és az agresszió fogalma, tényállásai
      • A) Az erőszak fogalma
      • B) Az agresszió fogalma
      • chevron_rightC) Az agresszió tényállásai
        • 1. Támadás, megszállás, annexió
        • 2. Államterület bombázása vagy ellene más fegyver használata
        • 3. Kikötő vagy tengerpart fegyveres blokádja
        • 4. Fegyveres erők megtámadása
        • 5. Más államok területén jogszerűen tartózkodó fegyveres erők jogellenes használata
        • 6. Terület átengedése agresszió végrehajtására
        • 7. Fegyveres bandák, csoportok, önkéntesek, zsoldosok küldése
      • D) Egyéb értelmezési kérdések
  • chevron_right34. fejezet Az egyéni és kollektív önvédelem joga
    • chevron_rightI. Egyéni önvédelem
      • A) Az önvédelem „természetes” joga
      • chevron_rightB) Az önvédelem alapfeltétele: a fegyveres támadás
        • 1. A mennyiségi tényező
        • 2. A minőségi tényező
      • C) Az arányosság és szükségesség követelménye
      • D) Az önvédelmi jog időbeli terjedelme
      • E) Az önvédelmi jog térbeli terjedelme
      • F) A Biztonsági Tanács szerepe
      • G) Vitatott önvédelmi helyzetek
    • chevron_rightII. Kollektív önvédelem
      • A) A kollektív önvédelem joga
      • B) A kollektív önvédelem feltételei
  • chevron_right35. fejezet A kollektív biztonság rendszere és a békefenntartás
    • chevron_rightI. Az ENSZ és a fegyveres erőszak alkalmazása a VII. fejezet alapján
      • chevron_rightA) A kollektív biztonság rendszere
        • 1. Az ENSZ központi haderejének kérdése
        • 2. A rendszer működésképtelensége, későbbi reaktiválódása
    • chevron_rightII. Felhatalmazások államoknak és államok csoportjainak
      • A) A kollektív biztonsági rendszer viszonya az önvédelem jogához
      • B) A helyzet meghatározása
      • chevron_rightC) A béke veszélyeztetése, megszegése, az agresszió
        • 1. A béke veszélyeztetése
        • 2. A béke megszegése
        • 3. Az agresszió
      • chevron_rightD) A kényszerítő intézkedések elrendelése
        • 1. Fegyveres erő alkalmazásával nem járó intézkedések
        • 2. Fegyveres erő alkalmazásával járó intézkedések
      • E) A Közgyűlés szerepe, a BT és a Nemzetközi Bíróság viszonya
    • chevron_rightIII. Fegyveres erőszak alkalmazása a békefenntartó műveletek során
      • chevron_rightA) ENSZ-békefenntartás és az erőszak alkalmazása
        • 1. A békefenntartás természete
        • 2. A békefenntartás története
      • chevron_rightB) Regionális békefenntartás és az erőszak alkalmazása
        • 1. A regionális szervezetek és megállapodások szerepe
        • 2. Regionális szervezetek igénybevétele
  • chevron_right36. fejezet Az erőszak és az önvédelem vitatott kérdései
    • I. Preventív háború, preemptív önvédelem
    • II. A humanitárius intervenció
    • III. Legális és „legitim” erőszak
  • chevron_right37. fejezet A nemzetközi humanitárius jog
    • I. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása
    • chevron_rightII. A nemzetközi humanitárius jog jogforrási rendszere
      • A) A genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik
      • B) Egyéb nemzetközi szerződések
      • C) Nemzetközi szokásjog
      • D) Az államok belső jogának szerepe
    • III. A nemzetközi humanitárius jog alapelvei
    • IV. Nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres konfliktusok
    • chevron_rightV. A humanitárius jog által biztosított védelem
      • A) Személyek védelme
      • B) Hadifoglyok védelme
      • C) Polgári személyek védelme
      • chevron_rightD) Polgári javak védelme
        • 1. Fogalom
        • 2. Általános védelem
        • 3. Különleges védelem
      • E) A megszállás joga
    • chevron_rightVI. A nemzetközi humanitárius jog működésének biztosítása
      • A) Belső és külső ellenőrzés
      • B) Büntetőjogi eszközök
    • VII. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága
  • chevron_right38. fejezet Fegyverzetkorlátozás
    • I. A fegyverzetkorlátozás fogalma, alapjai
    • chevron_rightII. A nukleáris fegyverek korlátozása
      • A) Az atomsorompó-szerződés
      • B) A nukleáris fegyverek teljes betiltása
      • C) A nukleáris kísérleti robbantások betiltása
      • D) Atomfegyvermentes övezetek
      • E) Szovjet/orosz–amerikai fegyverzetkorlátozás
      • F) A nukleáris fegyverek használatának jogszerűsége/jogellenessége
    • III. Egyéb tömegpusztító fegyverek korlátozása
    • chevron_rightIV. Humanitárius célú fegyverzetkorlátozás
      • A) A gyalogsági aknák betiltása
      • B) A kazettás bombák betiltása
    • chevron_rightV. Regionális fegyverzetkorlátozás Európában
      • A) A hagyományos fegyveres erők korlátozásának sikere és csődje
      • B) A Nyitott égbolt szerződés
• Névmutató
• Tárgymutató
• Fontosabb szerződések és dokumentumok
• chevron_rightJogesetek jegyzéke
  • 1. Az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság hivatkozott ügyei
  • 2. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hivatkozott ügyei
  • 3. Nemzetközi büntető bíróságok hivatkozott ügyei
  • 4. Választottbíróságok hivatkozott ügyei
• Hivatkozott irodalom jegyzéke

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 908 5

Létezhet-e nemzetközi jog Putyin, Trump és Kim Dzsong Un világában? Többet érnek-e a szerződések, mint a papír, amelyre írták őket?

Jelen tankönyv szerzői – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Nemzetközi Jogi Tanszéken oktató, vagy ott tanult szakemberek – szenvedélyesen vallják, hogy a nemzetközi jog a 21. században nem kevésbé fontos mint a Westfáliai béke óta bármikor. Mindennapi létünk elképzelhetetlen lenne a tengerjog, a légijog, a folyók szabályozása nélkül, nem folyhatna kereskedelem, ha korlátait nem a nemzetközi jogi egyezmények rögzítenék, eluralkodhatna az önkény, ha nem lennének emberi jogaink. A menekültek a nemzetközi jogtól várják a segítséget és az őket távoltartók is a nemzetközi jog alapelvére, a szuverenitásra hivatkoznak.

A nemzetközi jog: nyelv, amelyen a nemzetközi színtér szereplői megfogalmazzák kölcsönös igényeiket, és amelyen megszabják jövőbeli magatartásuk irányát.

Ez a tankönyv 38 gazdagon adatolt, jogeseteket bőséggel felsorakoztató, térképeket segítségül hívó fejezetben győzi meg olvasóit: a világ folyamatainak értelmezéséhez, akár jogszerűek a tettek, akár durva jogsértések, a nemzetközi jog ismeretén át vezet az út.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-nagy-sonnevend-valki-nemzetkozi-jog-2018//