Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


Felelősség

A szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó legfontosabb szabályokat a tagállamok nemzeti joga határozza meg. Ugyanakkor az uniós jog keretében az online platformok bizonyos feltételek mellett mentesülnek az általuk tárolt információkért való felelősség alól.499 A felelősség alól egy együttműködési platform akkor mentesül, ha az e-kereskedelemről szóló irányelv értelmében vett tárhely-szolgáltatásoknak minősül. Ehhez az szükséges, hogy e tevékenységek végzése csupán technikai, automatikus és passzív jellegű legyen.500 A felelősség alóli mentesülés azzal a feltétellel alkalmazható, hogy az együttműködési platform nem tölt be olyan aktív szerepet, amelynek révén tudomást tudna szerezni az illegális információról, ellenőrizni tudná azt, illetve meg tudna bizonyosodni arról, illetve abban az esetben, ha ugyan tudomást szerez vagy megbizonyosodik arról, haladéktalanul intézkedik annak eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.501 Az uniós jog értelmében a tagállamok nem írhatják elő általános kötelezettségként, hogy az együttműködési platformoknak – amennyiben tárhelyszolgáltatásokat nyújtanak – nyomon kell követniük, illetve ki kell vizsgálniuk a jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket.502 Az Európai Bizottság jogellenes online tartalom eltávolításra vonatkozó ajánlása ugyanakkor a szolgáltatók kötelezettségévé teszi proaktív intézkedések bevezetését a jogellenes tartalmakkal szemben.503 A közvetítőszolgáltatók felelősségéről504 és a jogellenes tartalom eltávolítására való kötelezésükről505 a könyv külön részei szólnak.

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave