Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


A robot cselekvőképességének kérdése

A cselekvőképesség a jogtudomány érvényes paradigmája szerint az embernek (és csakis az embernek) az a(z absztrakt) képessége, hogy saját jognyilatkozatai által jogokat és kötelezettségeket tud szerezni magának vagy másoknak. A cselekvőképesség jogi kategóriájában szó szerint van benne, hogy ez a cselekvésre való képesség, amelynek mozgatója az emberi tudat és a tudati cselekvés révén kialakuló akarat. Az emberi tudat és az azon alapuló akaratképzés felfogásom szerint olyan egyedi jelenség, amely kizárólag az ember sajátja lehet. A mesterséges intelligenciával rendelkező robot tudata etikai és természettudományos alapon sem feleltethető meg az emberi értelemben gyökerező tudatnak és akaratképzésnek. Az emberi elme infrastruktúráját képező idegrendszer és az annak működését biztosító neurofolyamatok, amelyekre emocionális tényezők egész sora van hatással, nem feleltethetők meg – még az analógia mentén sem – egy mesterségesen létrehozott, ingerületátvitelre egyébként képes hálózatnak és azon zajló információáramlásnak. Az emberi tudatban kialakuló akaratképzésre ugyanis számos olyan inherens, csakis az emberre jellemző tényező hat, amellyel egy embertől különböző létező entitás, különösen egy gép, nem rendelkezhet. Elsősorban itt az ember emberi részére gondolok, vagyis a lelki-érzelmi összetevőkre, amelyek mesterségesen nem modellezhetők, és határozott meggyőződésem szerint robotokba programozása (az esetleges technológia rendelkezésre állása esetén is) etikai alapon szigorúan elutasítandó.

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave