Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


Az internetes kommunikáció jogi előkérdése – a jogi szabályozhatóság dilemmája

Mindenekelőtt arra az elméleti előkérdésre kell választ adni, hogy technikailag lehetséges-e és alkotmányos (alapjogvédelmi) szempontból megengedhető-e, vagy még inkább szükséges-e az online kommunikációs tér állami szabályozása. A technikai szabályozhatóság kérdése elsősorban nem jogi jellegű, ezért arra nem térünk ki. Az alapjogi nézőpontból vizsgált szabályozhatósági vitában alapvetően két nézet csatázik egymással. Az egyik az internet romantikus felfogásaként azt vallja, hogy az internet technológiája által teremtett nyilvánosság a tömegkommunikáció egy minőségileg új korszakát jelenti. A tömegdemokráciákban korábban jelen lévő hozzáférés szűkösségének kérdése végleg megoldódik, hiszen az internet – mint minden idők legdemokratikusabb médiuma – képes megteremteni a politikai diskurzusok korábban soha nem tapasztalt pluralitását. Az internetes nyilvánosság e felfogása okszerűen tagadja az állami szabályozás megengedhetőségét, és azt az online piactér mechanizmusaira bízza. Az erre vonatkozó érvelés szerint az online vélemények mindenki számára korlátozásmentesen, szabadon hozzáférhető piaca önmagától megoldja a más tömegkommunikációs eszközök esetén jelentkező, az állami szabályozás szükségességét megalapozó problémákat, különösen a hozzáférés korlátos voltát. Mindezek alapján az internet ugyan nem jogmentes terület, de fegyelmező hivatalt, cenzúrát nem tűr.738 Azok tehát, akik az internet technológiája biztosította nyilvánosságban a szólásszabadság utópiájának a megvalósulását üdvözölték, az állami be nem avatkozás korszakát vizionálva elutasították az állami szabályozás alkotmányos lehetőségét. Ezzel szemben realistább az az általunk is támogatott nézet, amely mindamellett, hogy elfogadja az internetes kommunikáció demokratikus fejleményeit, érzékelve az online nyilvánosság társadalmi valóságát és speciális kihívásait, síkra száll az interneten keresztül zajló kommunikáció megfelelő szabályozása mellett.739 Ennek megfelelően például a tiltott gyermekpornográfia (vö. Btk. 204. §) nem válik büntetlenné pusztán azért, mert azt nem hagyományos kommunikációs csatornákon keresztül, hanem az interneten, esetleg azon belül is az új médián, példának okáért valamely közösségi médiumon, vagy videomegosztó platformon keresztül terjesztik. Ahogy az interneten megjelenő tartalmak sem egy jogmentes senkiföldjén jelennek meg, úgy az internetes sajtótermékek tulajdonosai sem mentesülnek a más médiumokkal együtt való tulajdonlás esetén a tulajdonosi korlátoknak való megfelelés kötelezettsége alól: a véleménynyilvánítási monopólium kialakítását az állam az online nyilvánosságban sem köteles eltűrni, még ha sokkal kevésbé is tűnik ez lehetségesnek az internet esetében. Az azonban már egy további kérdés, hogy az állami szabályozás mennyire képes beváltani a hozzá fűzött reményeket egy olyan szabályozási környezetben, ahol a jogi kötelezettségek címzettjei sokszor globális szolgáltatók, amelyeknek semmilyen, jogilag releváns kapcsolatuk nincs a szabályozni kívánó állammal.

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave