Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


A cybercrime fogalmi bizonytalansága

A fogalmi kérdések messzemenő elemzését megelőzően szükséges rámutatni, hogy a cybercrime még nem rendelkezik egységes, a szakirodalom által elfogadott definícióval. Ennek fő indoka az, hogy a jelenség rendkívül sokszínű és változékony, így könnyen lehet, hogy egy választott definíciós kísérlet nem fedné le annak teljes és valós tartalmát. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben számos fogalomalkotási kísérlet zajlott, így most az általunk legkiemelendőbbnek vélt fogalommeghatározásokat említjük meg. Az Európa Tanács 1989-ben elkészítette 9. számú ajánlását a számítógéppel kapcsolatos bűncselekményekről, melyben az Európa Tanács által felállított szakértői testület kerüli a számítógépes bűncselekmény fogalomszintű meghatározását, helyette az eddig ismert, online környezetben megvalósítható deliktumokat sorjázza.987 Ettől eltérően, Kunos Imre 1999-es, a Belügyi Szemlében megjelent tanulmányában988 a számítógépes bűnözést azon bűncselekmények összességeként definiálja,989 melyek esetén információtechnológiai eszközöket, rendszereket használnak a bűncselekmények elkövetésének eszközéül. Ez utóbbi fogalom ma is irányadó lehet azzal a kiegészítéssel, hogy a számítógép (pontosabban az informatikai eszköz) ma már nem csupán eszköz, hanem az internet segítségével az elkövetés helye is lehet. A cybercrime megjelenése az információtovábbítási eszközöknek köszönhető, így annak definíciója is e körben értelmezhető csupán.

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave