Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


Európai Kiberbűnözési Központ (European Cybercrime Centre)

Az Európai Kiberbűnözési Központ testesíti meg az Európai Unió informatikai bűnözés elleni küzdelmét, tevékenységével hozzájárul a határon átnyúló bűncselekményekre való gyors reagáláshoz. Elsősorban a bűnszervezetek, bűnszövetségek általi kibertámadásokra összpontosít, ennek céljából együttműködik a számítógépes bűnözésben eljáró hatóságokkal, a tagállamok nyomozati szerveivel, nemzetközi bűnüldöző hatóságokkal, illetve a civil szférával. Adatokat gyűjt a számítógépes bűnözésről, kiberbűnözési helpdesket üzemeltet, támogatja a közös nyomozócsoportok létrehozását egy vagy több tagállam együttműködésével, összhangot teremt az Európai Unión kívüli tagokkal, és koordinálja a nemzetközi ügyek nyomozását. Értékeli a kibertérből érkező fenyegetéseket, elemzi a trendeket és előrejelzi a legújabb fejleményeket a kiberbűnözés alakulásában. Szoros együttműködést épített ki az Európai Rendőrakadémiával, képzéseket szervez a nyomozó hatóságok tagjainak, a bíráknak és ügyészeknek, emellett forenzikus (pl. felderítést, bizonyítást segítő) eszközöket fejleszt ki. Egy olyan információs infrastruktúra kialakításán dolgozik, amelyben a vele együttműködő szervezetektől származó minden adatot rögzítenek, melyek ez által visszakereshetőek lesznek a kiberbűnözésre vonatkozóan. A Kiberbűnözési Központ mellett speciális feladatokra felállított munkacsoport (European Cybercrime Task Force)1023 jött létre. Az Europol rendelkezik egy több elemből álló kiberbűnözési platformmal, melynek része többek közt az internetes bűncselekmények bejelentésére szolgáló online rendszer (Internet Crime Reporting Online System), amelyre a világhálón észlelt deliktumokkal kapcsolatos információk tölthetők fel; egy kiberbűnözési munkafájl (Analysis Work File, AWF), valamint a technikai szakismeret bővítését ellátó internetes kriminalisztikai szakértői platform (Internet Forensic Expertise Platform). A Központ szervezetén belül három fókuszpont működik, az első az FP Cyborg (Kiberbűncselekményekkel foglalkozó fókuszpont), amely a tisztán informatikai jellegű bűncselekmények nyomozásával foglalkozik, illetve a számítógépes bűntények megelőzését és az ellenük való küzdelmet támogatja. A második az FP Twins, amely a gyermekek szexuális kizsákmányolásával foglalkozik, célja az elkövetők azonosítása és a tagállamok közötti kapcsolatok kialakítása. A határon átnyúló esetekben feladata még az elkövetési mód, a modus operandi feltárása, illetve a bűnelkövetői hálózatok kommunikációs módszereinek elemzése, azok felbontása érdekében. A harmadik fókuszpont az FP Terminal, mely támogatja az EU-tagállamok nyomozásait számos bankkártyás csalással kapcsolatban.

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave