Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

A hármas eredménykritérium (triple bottom line)

A kilencvenes évek közepén fogalmazódott meg egyértelműen, de már korábban is jelen voltak a vállalati teljesítmény mérésének olyan szempontjai, melyek a pénzügyi teljesítményen túli elvárásoknak való megfeleléssel határozták meg az üzleti sikert. A hármas eredménykritérium (triple bottom line) fogalmát 1995-ben fogalmazta meg John Elkington, majd a „Kannibálok villával: a huszonegyedik század üzletének hármas eredményesség kritériuma” című könyvében fejtette ki részletesen, mit ért alatta (Elkington, 1998). A hármas eredményességkritérium (TBL) Elkington tanácsadó vállalata, a SustainAbility megfogalmazása szerint arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ne csak a gazdasági, hanem a környezeti és a társadalmi értékteremtésre – és rombolásra – is szenteljenek figyelmet. Szűk értelmezésben a TBL mérési és jelentési keretrendszer, mely a vállalati teljesítményt gazdasági, környezeti és társadalmi paraméterek szerint is méri. Tágabban a fogalom egy olyan értékrendet, célokat és folyamatokat takar, melynek segítségével a vállalatok csökkenthetik a tevékenységükből származó károkat annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti értékeket teremtsenek (Elkington, 1998). Miközben a fogalom Elkington könyvével vált ismerté, az a keretrendszer, melyet bemutatott, már korábban jelen volt, így ez fogalmazódott meg a Brutland-jelentésben, illetve az 1992-es Rio Nyilatkozatban is. Összességében tehát a „profit”, vagyis a vállalati érték növelésének az értelmezése változott meg. Már Friedman is meglehetősen általánosan fogalmazott, hiszen a profit maga sem egyértelmű: valójában tulajdonosi értéknövelést értett alatta, mely lehet rövid távú nyereség, lehet hosszú távú, fenntartható nyereségképzés, ahogyan lehet tulajdonosi értéknövekedés (shareholder value) vagy ezeknek a kombinációja (Fox–Lorch, 2012). A TBL megjelenésével a vállalati értéknövekedés fogalma alakult át: ahhoz, hogy egy vállalat hosszú távon sikeresen működjön (vagyis folyamatosan növelni tudja a tulajdonosi értéket), valamint csökkentse a rövid távú profitmaximalizálás során felmerülő kockázatokat, nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és környezeti szempontoknak is meg kell feleljen, az ezzel kapcsolatos eredményeiről is számot kell adnia.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero