Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


Az érintettelmélet története

A vállalatok érintettelmélete a nyolcvanas években alakult ki. Bár korábban is voltak kutatók, akik megállapították, hogy a „vállalat megszűnt pusztán az egyének üzleti tranzakcióinak jogi kerete lenni”, hiszen „óriási méretűvé nőtt” és valójában „olyan jellemzőket és hatalmat szerzett, olyan fontosságra tett szert, mely alapján jelentős társadalmi intézményként kell tekintenünk rá”, mégis a nyolcvanas években kezdtek azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy az üzleti döntéshozóknak milyen felelősségük van a vállalatot érintő környezeti és társadalmi hatásokkal kapcsolatban (Berle–Means, 1932). A korabeli vállalatstratégiai elméletek nem segítették a döntéshozókat abban, hogy megfeleljenek a kor kihívásainak, vagy akár csak alapul szolgálhassanak olyan menedzsmentgyakorlatokhoz, amelyek hatékonyan tudnának megbirkózni a nyilvánvaló vállalati környezeti és társadalmi kockázatokkal. Amint azt a bevezető fejezetben láttuk, a nyolcvanas években a vállalatvezetők számos, korábban ismeretlen környezeti és társadalmi kihívással szembesültek. A környezeti katasztrófák, balesetek, a munkaügyi visszaélések és egyéb társadalmi konfliktusok kezelése, a működési környezet helyes felmérése, a megfelelő stratégiák kidolgozása új vezetői megértést és eszközöket igényelt. Amint azt az érintettelmélet „atyja”, Edward R. Freeman írta korszakos jelentőségű, 1984-ben megjelent Strategic Management: a Stakeholder Approach (Stratégiai menedzsment: az érintetti megközelítés) című könyvében: „A jelenlegi elméleteink nem egyeztethetőek össze azon kihívások mennyiségével és minőségével, melyek a döntéshozókat a nyolcvanas években érik. […] Új elméleti keretrendszerre van szükség.” (Freeman, 1984)

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave