Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Az Enron-story

2002. január 25-én hajnali 2 óra körül J. Clifford Baxter, az Enron olajipari vállalat volt stratégiai igazgatója felébredt texasi házában, felpolcolta párnáit, és ráhúzta a takarót, hogy felesége ne vegye észre, hogy felkelt. Melegítőt és pólót vett fel, halkan lement a garázsba, hogy két gyermekét ne ébressze fel, beült Mercedes 500S típusú luxusautójába, majd elhajtott az éjszakába. Húsz perccel később az autót megállította a Palm Royale sugárúton, kivette a zsebéből pénztárcáját, majd csőre töltött Magnum revolverével főbe lőtte magát. Az ülésre helyezett pénztárca mellett feleségének írt búcsúlevelet hagyott hátra: „Carol, nagyon sajnálom mindezt. Úgy érzem, nem tudom tovább csinálni. Mindig helyesen próbáltam cselekedni, de mára a valaha volt hatalmas büszkeség szétporladt. Nagyon szeretlek Téged és a gyerekeket. Nem lehetek már elég jó sem Neked, sem magamnak. A fájdalmam határtalan. Kérlek, bocsáss meg. Cliff” (McLean–Elkind, 2004). Bár az öngyilkosság nem zárta le az Enron-történetet, a texasi pisztolylövés az Enron energiaipari vállalat tündöklése és bukása történetének, a modern üzleti működés etikai vétségekkel kikövezett útjának tragikus mérföldkövévé vált.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero