Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


Átláthatóság

A fennmaradó költségeket számos tényező befolyásolja. Amint láttuk, a vezetői döntések, a jövőre tett előrejelzések megalapozottsága kétséges, a vezetők teljesítményét alapvetően a szerencse befolyásolja. Ennek alapján a vezetők gyakran hoznak hibás döntéseket, ráadásul a tévedéseket az optimizmuseltérés vagy a magabiztosság-illúzió – az, hogy a szakértők/vezetők saját hozzáértésük mértékét túlbecsülik, miközben a piac épp a kételymentes határozottságot díjazza kiválasztásukkal és szakértőként való megbecsülésükkel – is elősegíti. Vagyis nagy valószínűséggel jelentős negatív irányú eltérés lenne a nem vállalkozó, nem szakértő befektető és a folyamatosan az optimizmuseltérés és magabiztosság-illúzió áldozatául eső menedzser között. Ez a megbízó által viselendő fennmaradó költségek alapja. Ez vállalati szinten azzal ellensúlyozható, ha a stratégiai döntéseket a független tagokból álló igazgatóság hozza vagy validálja, akik átlátják a vállalat működését. Ugyanakkor éppen azért, mert a vezetők bére gyakran a vállalati teljesítményhez kötődik, a vállalatvezetők abban lesznek érdekeltek, hogy a vállalati teljesítmény nem piaci eszközökkel történő növekedését elősegítsék, illetve e teljesítmény alapját a független vállalati intézmények tagjai elől rejtve tartsák. Ilyen nem piaci eszköz lehet a korrupció és az érintettek elnyomása. A korrupció nem csak állami járadékvadászat lehet. Korrupció az is, ha az üzleti sikereket nem versenyképességen, versenyen, kiválóságon alapuló eszközökkel, hanem a megrendelő döntéshozó személyes érdekeltségének a vállalati érdektől eltérő megteremtésével, például vesztegetéssel érik el. Az érintettek elnyomása is sokféleképp következhet be. Az erőfölényes megrendelői pozícióban lévő fél által az árak végletes leszorítása az egyik ilyen eszköz. Ez arra kényszeríti a beszállítót, hogy a valós bekerülési költségeket úgy csökkentse, hogy egyes költségelemeket – például adókat és járulékokat – nem érvényesít, vagyis a negatív externáliákat egyes érintetti csoportok irányába tereli. Ennek példája a kiszervezett vagy számlával kifizetett munkavállaló. Az átláthatóság növelése, a vezetői jövedelmek teljes körű bemutatása, a különböző értékesítői üzleti érdekeltségek bemutatása segítheti a „fennmaradó költségek” csökkentését. A tudatos piac- vagy törvényellenes kifizetéseket és az érintettek elnyomását a pénzügyi és nem pénzügyi információk teljes körű, nagyvállalatok esetén kötelező érvényű, egységes szerkezetű és az érintettek számára is áttekinthető és megérthető közlése akadályozhatja meg. Az információs egyenlőtlenség csökkentéséről, az átláthatóság jelentési kötelezettséggel történő növeléséről az érintettek menedzsmentjének eszközeinél, a Fenntarthatósági jelentések bemutatásánál lesz szó.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave