Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Legitimációs szabványok

A legitimáció elmélete régóta része az intézményi szociológiának. Weber és Parsons legitimációs elméletei nyomán számos kutató tette az intézményi aktorok működése elemzésének alapjává a legitimáció fogalmát. A modern intézményelmélettel foglalkozók definíciója alapján a legitimáció „általánosított észlelés vagy feltételezés, mely szerint egy szervezet cselekedetei kívánatosak, megfelelőek vagy elfogadottak valamely társadalmilag konstruált norma, érték, meggyőződés vagy meghatározás alapján” (Suchman, 1995). Suchman a különböző lehetséges intézményi legitimációs stratégiákról szóló munkájában a legitimáció három alapvető formáját különbözteti meg: a pragmatikus – önérdekvezérelt –, a morális – mely az erkölcsileg helyes és kívánatos cselekvéseken nyugszik –, és a kognitív – valamely általánosan elfogadott vélekedésen vagy konstrukción nyugvó – legitimációt. Ahhoz, hogy a felelősségvállalás kapcsán hangoztatott paradigmaváltás megvalósuljon, a felelősségvállalás elméletének és gyakorlatának meg kell teremtenie a felelős társadalmi döntések legitimációs feltételeit. Ilyen legitimációs követeléseket jelenítenek meg azok a kutatások, elemzések, melyek a felelős üzleti magatartás gazdasági hasznát, üzleti előnyeit mutatják be. Az ilyen legitimációs hivatkozásokra láttunk példát a felelős HR, a felelős marketing és a felelős befektetések területén is. Ezen legitimációs hivatkozások a pragmatikus legitimáció megteremtését célozzák: megtalálni azt a csoportot, mellyel közvetlen kapcsolatba kerülve a felelős magatartás egyértelműen javítja az érintett csoport/közösség jóllétét. A pragmatikus legitimáció megszerzéséhez a felelősségvállalás üzleti előnyének elfogadására van szükség: e legitimáció megteremtését célozzák a fenntartható vállalati teljesítmény és a részvényárfolyam összefüggéseit bemutató indexek (Footsie4Good, Dow Jones Sustainability Index), a fenntartható alapok teljesítményét mérő indexek és kutatások, a felelős HR, a felelős marketing és a fenntarthatóságot az üzleti működésbe beépítő egyéb stratégiák megtérülését bemutató vizsgálatok. A felelős működés üzleti, gazdasági értékteremtő képességének az igazolása teremti meg a felelős üzleti működés pragmatikus legitimációjának alapjait.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero