Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


Az érintetti bevonás elmélete

Ahhoz, hogy az érintetti bevonás elméletéről szóljunk, vissza kell térjünk Freeman érintetti elméletének alapjaihoz. Az elmélet alapjait Freeman egy, az elmélet fejlődését elemző tisztázó és visszatekintő írásában úgy határozza meg, hogy „(1) mindegy, hogy a vállalat mit képvisel vagy mi a tevékenység célja, figyelembe kell venni a cselekvések másokra vonatkozó következményeit, ahogy azok cselekvéseinek hatását is. (2) Ez azt jelenti, hogy érteni kell az érintettek viselkedését, értékeit, hátterét és kontextusát, ideértve a társadalmi környezetet is. A hosszú távú sikerhez világos választ kell tudni adni arra, hogy »mit képviselünk«. (3) Az erre adott válasznak vannak fókuszpontjai, ez a vállalati stratégia. (4) Értenünk kell, hogy az érintetti kapcsolatok három szinten működnek: racionális szinten (a szervezet egészére vonatkozóan), folyamatszinten (a vállalat működésére nézve), valamint tranzakcionális szinten (vagyis napi taktikai és stratégiai alkuk során). (5) Ezeket a gondolatokat alkalmazva új szervezeti kereteket, folyamatokat és üzleti funkciókat alkothatunk, és – különösen – újragondolhatjuk, hogy a stratégiai tervezési folyamat miképp veszi figyelembe az érintetteket. (6) Az érintetti érdekeket hosszú távon ki kell egyenlíteni.” (Freeman, 2004) Mindebből az is következik, hogy az érintettek menedzsmentje – az érintettekkel történő együttműködő, kommunikáló, egyeztető, megállapodó és motiváló viszony – kell a vállalat működésének stratégiai alapját jelentse. Freeman – amint fent idézett írásában emlékeztet rá – az elméletet megalapozó könyvet stratégiaimenedzsment-tankönyvnek és nem a vállalat új, normatív etikai megalapozásának szánta. Minthogy a vállalatnak sokféle, számos, eltérő érdekkel és értékkel rendelkező érintettje van vagy lehet, az érintettekkel való kommunikatív együttműködés szükségszerűen konfliktusokkal jár. Az érintettmenedzsment célja tehát alapvetően az, hogy a „mit képviselünk?” kérdésre adott válasz fókuszpontjai, a vállalat üzleti stratégiai céljai mentén, az érintetti hatások figyelembevételével a szükségszerű érintetti konfliktusok etikai alapú kommunikatív rendszerekké alakuljanak annak érdekében, hogy az érintettek közösen teremtsenek hosszú távú, fenntartható értéket. Vagyis a stratégiai menedzsment alapvetően politikai tevékenység: azoknak az intézményeknek a létrehozása és működtetése, mely az érintetti értékekből és érdekekből származó szükségszerű konfliktusokat feloldható vagy elfogadott és kezelhető ellentétekké, intézményi hierarchiákká változtatja. Számos kutató érvel az érintetti elmélet olyan felfogása mellett, mely az elmélet normatív alapjait a habermasi kommunikatív racionalitás procedurális megközelítésében – mely a kommunikatív ítélő erőt teszi a demokratikus intézmények alapjává – látja és láttatja (Scherer–Palazzo, 2011). A „politikai CSR” – multinacionális vállalatok, civilszervezetek és kormányok közötti együttműködési helyzetben, bizonytalan jogi és társadalmi legitimációs viszonyok között, nemzetközi kontextusban értelmezett deliberatív eljárás és legitimációs megalapozás – megfelelő alapot teremt arra, hogy a vállalatok szerepét a társadalomban normatív szempontból újrateremtse nem elméleti, hanem a valós egyeztetési, tárgyalási, deliberációs folyamatok alapján úgy, hogy közben az elmélet nyelvi-pragmatikus-foucault-i fordulatát is figyelembe vegye (Scherer–Palazzo, 2007; 2008; 2011). Ezt a gondolatot az érintettelmélet kontextusában értelmezve a vállalat mindig stratégiai politikai tevékenységet végez, hiszen az érintetti érdekek és értékek összeegyeztetése és értékteremtő folyamattá változtatása a vállalat elsődleges érdeke és a társadalmi legitimáció megteremtésének eszköze. Ez a kommunikatív racionalitáson alapuló, az érintetti döntéshozatal viselkedésalapú folyamatait, elsősorban a referenciapont, a veszteségelkerülés és a ragaszkodási hatás torzításait figyelembe vevő eljárás: az érintetti bevonás folyamata. Az érintetti bevonás, párbeszéd valójában az érintetti demokrácia csírája lehet, hiszen ez hívhatja elő az igényt azoknak az intézményeknek, hierarchiáknak a létrehozására, melyek az érintetti demokrácia huszonegyedik századi feltételeit, az érintetti érték közös maximalizálásának a folyamatát megteremthetik.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave