Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája

Az érintetti bevonás folyamata

Ahhoz, hogy a vállalat az érintettek közös értékmaximalizálásának lehetőségét megteremtse, új érintetti felfogásra is szükség van. Freeman ezt „értékteremtő érintetti modellnek” nevezi, mely túllép a vállalatok által meghatározott és az érintettek érdekeinek és értékeinek figyelembevételével kikényszerített prioritások és kompromisszumok stratégiai szemléletén, vagy a fenntarthatóságot és etikai szempontokat figyelembe vevő, érintetti értékeket és érdekeket a működésbe bevonó civil társadalom/CSR stratégiai szemléletén. Ez a modell a közös értékteremtést épp a kompromisszumok elérése és a fenntarthatóság kierőszakolása helyett az érintetti konfliktusok intézményes menedzselésében és az érdekek harmonizálásában látja, hiszen „ahol az érintettek konfliktusba kerülnek egymással, ott jöhet létre érték” (Freeman, 2014). Az értékteremtő szemlélet középpontjában az érintettek etikai alapú bevonása áll, hiszen – amint azt Freeman írja – a bevonás olyan értékek érvényesítését kívánja meg, mint a tisztelet, a méltóság, az elszámoltathatóság és az őszinte meggyőződés, hogy közösen segíthetünk másoknak. Az egyenrangúságon alapuló érintetti bevonás tehát „egyenlő felek morális partnerségét” teremti meg (Phillips, 1997).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Marketing Gazdaság

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero