Blahó András, Prandler Árpád (szerk.)

Nemzetközi szervezetek és intézmények


Rajnai Hajózás Központi Bizottsága

A Bizottság életre hívásának körülményeinél szintén a Bécsi Kongresszus Záróokmányából kell kiindulnunk, amely a hajózás szabadságának kimondása mellett kezdeményezte egy diplomáciai konferencia összehívását is a Rajna menti államok által. Ezután ülhetett össze már a Rajna Bizottság első ülése Mainzban, amely azonnal megkezdte működését, és kötelező szabályokat fogadott el a Rajnán való áruszállítással kapcsolatban. A Bizottság székhelye 1861-től Mannheim lett, ahol 1868. október 17-én fogadták el a ma is – módosításokkal – hatályban lévő Mannheimi Aktát. Az Akta akkori aláíró felei: a német tartományok közül Baden, Bajorország, Hessen és Poroszország, valamint Hollandia és Franciaország voltak. 1919-ben a versailles-i békeszerződés új kereteket határozott meg a Bizottság működésére, és így került mai székhelyére, Strasbourgba, azaz Németország helyett Franciaországba. Az Egyezmény átfogó módosítására 1963. november 20-án került sor, az Aktához továbbá még 5 kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak.447 A Rajnai Hajózás Központi Bizottságának (a továbbiakban Rajnai Bizottság) jelenlegi tagállamai: Németország, Hollandia, Franciaország, Belgium és Svájc.448 Megfigyelőként az alábbi államok és szervezetek vesznek részt a Bizottság munkájában szavazati jog nélkül: Európai Közösség, Románia, Cseh Köztársaság, Magyarország, Bulgária, Szlovákia, Ausztria, Egyesült Királyság.449

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 782 1

A könyv negyedik kiadásának az a célja, hogy globalizált világunk főszereplőinek, a nemzetközi szervezeteknek hű tükörképét adja. Szándékunk az volt, hogy e kötet nemcsak tankönyv, hanem kézikönyv is legyen. Ezért a szerzők átfogó módon, megfelelően dokumentálva, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve mutatják be a nemzetközi szervezetek egyre növekvő szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Különös figyelmet szentelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSZ szakosított intézményeinek, az Európai Uniónak, de részletes elemzést adnak más regionális, illetve fórum jellegű nemzetközi intézményekről is. Az elemzések figyelembe vették a nemzetközi politikában történt lényeges eseményeket is.

A világra való kitekintés mellett a közvetlen és közvetett, valamint sajátos nemzeti érdekeinkre való tekintettel, a könyv részletesen foglalkozik a hazánk szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szervezetekkel: a már említett ENSZ és Európai Unió mellett az Észak-atlanti Szövetség Szervezetével, az Európa Tanáccsal, az EBESZ-szel, de a szűkebb földrajzi régiónkban kialakult együttműködési fórumokkal is. Reméljük, hogy a könyv kedvező fogadtatásra talál a „címzettek”, így az egyetemi és főiskolai hallgatók, az egyetemi oktatók, a nemzetközi kapcsolatokban és a külgazdaságban tevékenykedő szakemberek, diplomaták, valamint a média képviselői körében is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-prandler-nemzetkozi-szervezetek-es-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave