Enyedi György

Városi világ


A nagyvárosi régiók

Az elmúlt néhány évtized városnövekedése a „város és vidéke” kapcsolatrendszert valamennyi városkategóriában átrajzolta. Az ipari korszak városi agglomerációi, részben az új gazdasági szerkezet, részben a globalizáció hatására nemcsak megnőttek, területileg kiterjedtek, de megváltozott belső térszerkezetük, működési mechanizmusuk, településirányítási formáik, szervezeteik is. Mindenekelőtt átalakulnak a városok gazdasági funkciói. Az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepe közismerten erősen visszaszorult – a tömegtermelés kivonult a fejlett nagyvárosokból s a fejlett országokból. A nagyvárosok fő gazdasági tevékenysége a kutatás-fejlesztés, a csúcstechnológia, a magas szintű pénzügyi, gazdasági jogi szolgáltatások, a kulturális gazdaság. E tevékenységek gazdasági környezete bizonytalan, nem tehető rutinszerűvé. A csúcstechnológiai iparban nemcsak a technológia változik gyorsan, de a kereslet is (időről időre vagy fogyasztóról fogyasztóra). A magas szintű pénzügyi-üzleti szolgáltatásokban a vállalatoknak úgy kell szerveződniük, hogy sokféle projektet vagy ügyfelet tudjanak kiszolgálni, s a helyi munkaerőpiacon találjanak elég jól képzett, változhat. Ilyen körülmények között a tranzakciós költségeket növeli a partnerek közötti távolság, a gazdasági szereplők földrajzi szétszóródása csökkenti a hatékonyságot és a kreativitási hatást. S megfordítva: a sokféle szolgáltató és a változatos munkaerőforrás jelenléte a rugalmas termékhez előnyös beruházásokat, készletezési költséget, működési költséget takarít meg. A mai világgazdaságban mind a nagy távolságú gazdasági (termelési, üzleti, munkaerő-) kapcsolatok, mind a térbeli koncentrációk (klaszterek) jellemzőek.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave