Enyedi György

Városi világ


A város közgazdasági arca

A város rendkívül fontos gazdasági szervezet. Kettős értelemben is: egyrészt teret ad, működési keretet nyújt a szó szoros értelmében vett anyagi termelésnek s az ehhez kapcsolódó kutatási, kereskedelmi, piacszervezési, pénzügyi, biztosítási szervezeteknek; másrészt magának a városnak a működtetése a közművekkel, közlekedéssel, a városépítéssel fontos szektor. A nagyvárosok gazdasági kibocsátó képessége hallatlanul nagy. Így például a Tokió által kibocsátott bruttó hazai termék csaknem akkora, mint Nagy Britanniáé; Milanó többet állít elő, mint egész Görögország stb. (Rousseaux-Proud’homme 1992). Budapesten is az ország lakosságának 17%-a a GDP 40%-át állítja elő. Úgy vélné tehát az ember, hogy a gazdasági folyamatokkal foglalkozó, azokat elemző és előrejelző közgazdászok kitüntetett figyelemmel fordulnak a városi gazdaság felé. Ez azonban koránt sincs így: a makro-ökonómiai elméletek és modellek megfogalmazóit nem érdekli a tér, sem regionális, sem települési megjelenésében. (Ez már nem érvényes a jelen gazdasági válság miatt diszkreditált neoliberalizmus utáni új közgazdaságtanra.) A tér legfeljebb mint az államterület jelenik meg, ha nemzetgazdasági szintű vizsgálatokat kívánnak végezni. A tér mint közgazdasági elem a regionális gazdaságtanban jelenik meg, melynek a közgazdaságtudományon belüli emancipálódása még nem történt meg. Ám a városi gazdaságok s ennek következtében az egyes városok közötti gazdasági kapcsolatok vagy különbségek még a regionális gazdaságtan figyelmét is ritkán vonják magukra. A közgazdaságtan habozása jórészt abból adódik, hogy a városi gazdaság másképpen működik, mint a globális vagy a nemzeti gazdaság. A modern világban a városgazdaságban a nem termelő gazdasági szektoroknak nagy a túlsúlya; amellett a városgazdaságban gyakori a nem piaci jellegű beavatkozás (pl. a tömegközlekedés ártámogatása), valamilyen várospolitikai koncepció támogatása érdekében. Az elméleti közgazdászok nem tudják áttekinteni a sok egyedi esetet, a városgazdaság sokszínűségét.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave